Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume], August 16, 1934, Image 2

About Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio) 1911-1942

Image provided by: Ohio History Connection, Columbus, OH

                
S-IK OLDAL
Üj'-.fA,
•y
i.
k
w
Sajnos, meglevő intézményeink
nem elégségesek ma sem arra,
fcogy otthont adjanak minden
otthontalan magyarnak és
Ilyen az emberi természet
a távollevő intézményeket nem
is segitjük annyira, mint amé
k előttünk és mellettünk van
-nak.
iígönlerl nagyszerű ala
pítás, sem a Father Riley által
megindított detroiti menházak
liem fogják kárát látni, ha ha
sonló intézményeink lesznek az
NEM LESZNEK MAGUKRA HAGYATVA
líogy ÉÖ iköze a 39 ember ha
lálának az öreg Ameikások agg
menházához, azt nem a cikk ele
jén fogjuk megírni.
Mert á cikk elején arról írunk,
liogy a chicagói farmvásárlást,
amilyen merést, olyan imponáló,
amilyen súlyos, olyan gyönyörű
megmozdulásnak tartjuk és tigy
érezzük, hogy az Öreg Ameriká
sokat nem fogja magára hagyni
nemes igyekezetében Amerika
magyarsága.
Nem ismerjük a birtokvásár
lás közelebbi részleteit, az anya
gi oldalait, a birtok jelenlegi
felvevő képességét, de ezek a
részletek nem is nagyon érde
kelnek bennünket.
Valószinü, hogy a chicagói ma
gyarok "on faith" mentek a me
rész vállalkozásba, mert nem a
számítás, nem a kétszerkettő,
nem az ambició, hanem a szük
ség kénys merítette az aggmen
káz felállítását.
Többször leszögeztük ebben az
újságban, hogy maholnap min
den nagyobb magyar kolóniának
kell ilyesmiről gondoskodni, ez
azonban korántsem jelenti, hogy
a létesítendő otthonokat az ame
rikai magyarság segíteni nem
fogja, hogy azok csupán annak
a kolon iának a vállain fognak
nyugodni.
Vannak, akik ellenzik ezeket
ujabb "közterheket", vannak,
akik ugy érzik, hogy meglevő ma
gyar intézményeinket kell csu
pán támogatni és meg lehet ér
ten! ezt a felfogást is.
országban.
De ha esetleg az okát atlya
gü&g mfeg is éreznék, nöhi lehet
segíteni a dolgon, ezekre && ott
honokra minden sürün lakott ma
gyar vidéken szükség lesz-.
Az öreg Amerikások Aggmenházát egész Magyar
Amerika támogatni fogja
At Öreg Amerikásök nagvsze
Tu megmozdulása aztért lepte
meg kellemesen Amerika ma
gyarságát, mert zaj nélkül, dob
szó nélkül csinálták, mert csak
a kész munkával álltak elénk és
akkor is keveset beszéltek.
Minthogy az Öreg Amerikások
Családja polgári egyesülés, bát
ran feltehetjük,, hogy annak ve­
North Dakota két ellen-kor
mányzója a népszerűségért lici
tált egymás ellen és mind a
kettő azt ígérte, hogy a farmer
az adósságot nem tartozik ezek
ben a nehéz esztendőkben fi
aetni.
Langer, az elcsapott kormány
áé öt éves moratoriumot akart
a mortgage-okra hirdetni és azért
vonultak fel a farmerok mellette,
mikor a volt alkormányzó, aki
jelenleg az államot uralja, a hi
vwatalából kitette.
.ÉS HARMINCKILENCEN MEGHALTAK
w
zetése nem egyéni, hanem szer
vezett lesz, hogy hozzáértő em
berek jóakaratú gondossága fog
ja kormányozni, ahogy azt Li
gonierben megtették.
Ahol felelős igazgatóság irja
elő a vezetés minemüségét, ahol
az esetleges hibákat mert
hibásak mindig az emberi alko
tások felelős board tanácsa
és rendelete kormányozza, tehát
a szó szoros értelmében is köz
intézmény lesz cz az otthon.
Akik nem értik meg, hogy
mért van szükségünk olyan ma
gyar otthonokra, ahol az öreg
estvérekben, a fáradt piagya
-okban, az elesett emberekben
testvért látnak, azoknak az oku
lására most már eláruljuk, hogy
mit keres a 39 halál az alcím
ben.
Chicago mellett, Cook County
Forest Infirmary-jában 3,983
öreg személy talál otthont, Cook
County számlájára.
Közintézmény, hivatalos men
ház, amit az adófizetők számlá
jára tartanak fenn, de amit
politikusok kormányoznak.
S mikor a mult hetekben száz
foknál nagyobb volt a hőség azon
a vidéken, a menház lakói gva
pot-ingekll^en, hosszú téli alsóru
hákban jártak, mert nem kaptak
könnyebb ruhát, amire állítólag
nem jutott pénze a megyének..
Ilyen öltözetekben dolgoztat
ták a napsütötte farmon és olyan
táplálékot kaptak, amit normális
időre irtak elő, nem pedig a
száz fokos hőség idejére.
És a meleg napokban har
ffiifljckiiejricen haltak meg a hő-
Akik ebeket a közintézménye
ket kormányozzák, azoknak a jó
szándékábaq nem akarunk ké
telkedni. *•"•*,|"%k
Dg parancsot a politika osz
togatja a.
MORATORIUM DAKOTÁBAN
Olson, az uj "acting governor"
azonban megjegyezte magának,
hogy a moratóriummal biztatott
larmerek majdnem polgárháborút
csináltak, gondolt tehát nagyot
és merészet és & még többet
adott ezen a téren a lakosságnak.
Végre a politikusok mindig
könnyen adnak abból, ami nincs
a saját zsebükben.
Olson most moratoriumot hir
detett nemcsak a mortgage-okra,
hanem mindennemű tartozásra,
jsnámunikrs és arrn sok­
kal több gondjuk van, mint a
menházban élő
öreg
Segit nekik ennek a* "ország
nak minden jó akaratú iMgyarja.
Mert ha már egyszer elszólít
ja az Ur a kiöregedett, hajlott
hátú, kidolgozott és nincstelenné
vált Öfeg testvéreket köbölünk,
nem akarjuk, hogy olyan Módon
siettessük az utolsó órájukat,
ahogy azt a Cook County agg
menháztaan megtették.
még azokra is, ahol valami rész
letfizetésre van eladva.
A moratorium eleinte biztosan
nagyon népszerű dolog lesz az
államban, mert a mai nehéz vi
szonyok közt bizony nagy meg
könnyebbülés, ha az adósság
nem fenyegethet licitálással ben
nünket.
De holnap, holnapután, mikor
North Dakotában senkinek hitelt
adni nem mernek és nem fognak,
megkeseredik az édes ajándék
ize a dakotai szájakban.
Vannak idők és a jelenle
giek olyanok, mikor morató
riumra szükség van.
De van annak is hatáfa és
gyalázat, hogy azt két politikus
utálatos marakodása miatt eny
nyire átlépték.
Ugy látszik azonban, hogy az
egyének politikai ambicióínak
nincs határa és egy állam jó
létét és jövőjét is odaadják azért,
hogy egy-két évre odaülhesse
nek a húsosfazék mellé, ahol
annyira tülekednek egymással.
III.
Abban az időben még magyar
földön, magyar levegőben éltem,
magyar ésszel gondolkoztam,
azért találtam egyoldalú észjá
rású embernek Altnéder Feren
cet. Mi akkor még azokban az
emberekben láttunk nagyot, akik
mindenhez értettek, mindenhez
hozzá tudtak szólni, szinte meg
szédítették az embert széleskörű
látásukkal.
Amerika más gc^i dolgozásra
tanított. Arra, amit a magyar
közmondás igy fejez ki:
Kiki saját mesterségének
kovácsa.
Ma már tudom, hogy a tu
domány óriási fejlettsége mel
lett elegendő tőlünk az, ha egy
ágnak vagyunk a mesterei. Sőt
lassanként odajutunk, hogy az
egyetlen mesterségből is kivá
lasztunk egy-egy különleges ágat
és csak abban próbálunk tökéle
tesek lenni. így alakultak ki az
orvosi tudományban a sebészek,
akik csak sebészek, a belgyógyá
szok, a szemészek, a szívbaj
gyógyítói és a többi különféle,
úgynevezett "specialisták".
Igazságos ^mértékkel mérve
ugy látom ma a dolgokat, hogy
az én egykori osztályos tár
saim közül csak két embert tart
hatok kiválónak. Az egyik Ka
zay Endre, a patakmalom tulaj
donosának gyógyszerész fia, aki
a maga szakmája mellett ma
radt és a gyógyszerészet tudo
mányában csinált nevezetes fel
fedezéseket^
q.
fliásik pedig Alt­
néder Ferenc, aki szintén nem
nyújtózkodott tovább, csak ad
dig, ameddig paplan? ért és a
bányászat mestere lett.
Ezért hívták meg Boulderbe,
ahol a drága pénzen fizetett ta
nári kar majd hanyattesett, mi
kor ci?ő gyűlésen Altnéder azt
kérdezte tőlük:
Hgl
Jakokra.
Ezért van szükség üiágyár
menházakra, ezért vette nagy
Örömmel a hírt minden jó akara
tú magyar ember, hogy az öreg
amerikás meghajlott vállaira
ilyen terhet emeltek és biztosit
jük őket, hogy a terhet nem egy
magukban fogják cipelni.
van a
legközelebbi érc­
bánya
Megkérdezték tőle, hogy mit
akarna a bányával? Amire Alt
néder megmondta a magáét:
Levis2em egy hétre a ta­
nulókat a bányába. Aki nem
fejtette saját kézével és saját
Csákányával az ércet, abból so
hase lesz jó bányamérnök.
Az első félesztendő végén Alt
néder megbuktatta a diákok fe
lét, amire azok ott hagyták az
egyetemet. A tanári kar nagyon
megszeppent erre és ijedten kér
dezték Altnédért:
Miért buktatta meg azt a
sok tanulót?
Altnéder arra is megfelelt:
Mert nem szerették a bá
nya nehéz munkáját, levegőjét.
Irodában dolgozó mérnökök
akartak lenni csupán és az ilyen
fajta emberekből nem lesz soha
jó bányamérnök.
Még egy nevezetes ujitást ho
nosított meg Boulderben Alt
néder Ferenc. A tanulási idő
alatt levelezésbe bocsátkozott a
nagy amerikai bányákkal és a
nyári szünidőre napszámos mun
kát szerzett tanítványainak. A
kényelmes, uri pályára készülő
fiatal legényeknek akarva, nem
akarva be kellett állani a min
dennapos bányászok sorába és
velük együtt fejteni az ércet,
rakni a kocsikat, aláépitení a
gyenge tárnatetőket. És akiről
azt írták vissza a bányából a
nyár végén, hogy kedvetlenül,
immel-ámmal dolgozott, annak
nem volt az egyetemen maradá
sa. Kivételt csak azokkal tett
Altnéder, akilc gyenge testi szer
vezetüknél fogva nem voltak al
kalmasak a netíéz munkára, de
meg volt bennük az akarat arra,
hogy komolyan tanuljanak
A sportok és testgyakorló já
tékok terén nagy hire-neve volt
a bouldeíp főiskolának addig,
amíg Altnéder oda nem került
két évre. Ennek a két esztendő
nek elmultával azonban azt mon
dották az iskola felől a munkát
AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP
Magyar bányamérnök
Irta: GONDOS SÁNDOR.
adó bányatulajdonosok:
Aki jó bányamérnököt akar,
az menjen Boulderbe.
Eleinte kifogásolták az uj
rendszert Boulderben maguk a
tanárok is. Azt mondták:
Ez az ember ugy akarna
az egyetemen nevelni, mintha
Európában iparosokat, mester
embereket képezne ki.
Altnéder ekkor ?irra kérte a
magyarországi felső ipariskolá
kat, hogy rendezzenek tanulóik
munkáiból egy ipari kfállitást
Boulderben.' A denveri Jónás
Testvérek kérésére, akik egy
szerű szűcs mesterekből nem
csak világhírű üzletet dolgoztak
fel, de magyar konzuli rangot is zott sok más egyéb ujitást.
kaptak, a kiállítást Denverben
rendezték arra alkalmas terem
ben.
Az amerikai közönség szájtát
va nézte azt, hogy micsoda ipari
remekeket tudnak csinálni a ma
gyar inasfiuk, a felső iparisko
lák növendékei. Akkor mondot
ta Altnéder:
Ezeket a gyerekeket mi vol
taképpen csak előmunkásoknak
neveljük, de annyit tudnak, hogy
háromnegyed részük Amerikába
vándorol é# itt mérnöki állást
tölt be.
így derült ki a magyar felső
iskolai nevelés fölénye. Lassan
ébredt rá Amerika, de a szükség
miatt mégis kezdi beadni dere
kát. Boulderben már teljesen
európai rendszerre nevelik a bá
nyamérnököket. Más, főleg az
orvosi egyetemek hallgatói, mi
kor amerikai doktori oklevelüket
megkapjak, lEurópábía ste'tnek.
hogy ott alapos orvosi kiképzés
ben részesüljenek. Csak a buda
pesti egyetemen egyedül több,
mint kétszázra megy most az
amerikai tanulók száma.
Persze a magyar deáknak' js
volt tanulnivalója az Amerikábóf
jött fiatalemberektől. Ezek kö
zött igen sok van, aki üres zseb
bel érkezett Magyarországra és
Ka kérdezték, miből él majd meg.
biztonságos nyugalommal felelte:
Majd megkeresem a mun­
kámmal azt, amire szükségem
lesz.
Lett belőlük attgol nyelvmes
ter, angol levelező, automobil
javító munkás, mi egyéb más.
Megkerestek tisztességgel annyit,
hogy megéltek és közben az
egyetemet is elvégezték.
A magyar ifjúság ezektől a
fiatal vendégektől tanulta meg
azt, hogy semmiféle tisztességes
munka nem szégyen és hogy kék
munkásingben is lehet az előa
dásokra járni annak, aki csak
ugyan tanulni akar valamit,
A boulderi egyetem ma is vég
telen hálával gondol Altnéder
Ferencre, aki nemcsak fontos
tudományos újításokat hozott
magával a bányászat terén Eu
rópából, hanem átalakította az
egész tanulási rendszert és he
yes alapokra fektette. Nevét még
emléktáblán is megörökítették.
Csak éppen egyetlen dolgot
nem tudott Altnéder megtaníta
ni az amerikai ifjúságnak. Azt,
hogy miként vigyék előre a bá
nyászat tudományát. Más szóval
ezen a téren, a feltalálói tehet
ség, amely olyan csodálatos dol
gokat váltott ki magyar földön,
Amerikában hátramaradt. Ez az
egyetlen termelési ág, ahol az
amerikai szellem nem tud uj
dolgokat kitalálni. Halad a régi
keréknyomon és Európa felé te
kint, ha valami újításról van
szó.
Többek között az úgynevezett
"zseb-kohót" is Altnéder Ferenc
hozta Amerikába. Ez is egy ma
gyar bányamérnök találmánya.
Olvasztó kohókat addig
csak
milliós tőke tudott felállítani. A
magyar találmány egészen kicsi
kohókkal állott elő, amelyeket
négy vagy ötezer dollár költség
gel bárki felállíthatott és így a
bánya maga dolgozhatja fel a
tulajdon ércét. Különösen fon-
tos ez ott, ahol a bánya messze
van az olvasztó kohótól. Sok
száz mértföldre kell néha szállí
tani vasúton az ércet és a hasz
not feleszi a nagy szállítási költ
ség. A magyar találmány, a "zseb
kohó" mellett csak a kiválasztott
aranyat viszi ki a beváltóba,
ami nagyon kevésbe kerül, hi
szen jó, ha egy vagon ércből egy
font aranyat szednek ki. Az érc
súlya negyvenezer font lévén,
ennyi font után kell az egy font
arany helyett vasúti szállítási di
jat fizetni.
Hozott-e egyebet it' a£ az
Altnéder Európából?
Bizonyosan tudom, hogy ho-
Csak­
hogy, instállom alássan, én csak
egyszerű újságíró vagyok, aki
hasonló bányászati dolgok után
nem érdeklődtem, tudományo
sabb újításokat a bányászat te
rén meg se értettem volna. Ne
kem elég volt, ha annyit hallot
tam Altnéder felől:
Sohase volt még ilyen ki­
váló tanára ennek az egyetem
nek.
Ilyenkor kitört belőlem a ma
gyar büszkeség és nagy fenhé
jázással mondottam:
Hátha még ^z igaziak jöt­
tek volna ki! A nagyok! Vájjon
mit szólna akkor azok felől az
amerikai bányász világ?
így hencegtem magyar hiú
ságomban, pedig ugy éreztem,
hogy Altnéder Ferenc személyé
ben csakugyan a legkiválóbb em
•bert küldték a selmeciek Ameri
kába.
Akkortájt magam is Denver
ben laktam, Ford kocsiban jár
tam, egy óra alatt könnyen íci
szaladhattam Boulderbe, ahoji sok
ismerősöm volt. Szétnéztem egy=
szer abban a régimódi ládában.
tatványra
HA EGYLETÉNEK
Alapszabály könyvekre,
Meghívóra, Belépti je-
gyekre, Plakátokra vagy
Nyugta-könyvekre
forduljon
AZÉRT SÍRNAK
Az újságok tele vannak a nagy
tőke panaszával, hogy a profit
megcsökkent, hogy a harminc
százalékos üzem mellett többé
nem zabálják magukat kövérre.
A U. S. Chamber of Commerce,
a nagytőkéseknek ez a kárté
kony egyesülete majdnem nem
£eti gyászt követel, mert a pro
fitot nem találják elég magasnak.
Közben azt látjuk, hogy a
nagyvállalatok egész szépen ke
resnek, állandóan osztalékot fi
zetnek és a General Motors a
mult héten rendelt el egy extra
osztalékot, kétszer annyit, mint
amennyi negyedévenként a ren
des osztalékképpen fizetnek.
Ezek
kis osztalék hirecskék
3
azokban el vannak három-négy
sorban az újságok harmincegye
dik oldalára temetve, mig a sírás
és az NRA szidalmazása öles
betűket kap a front page-en.
aniit annak idején, az első kiván
dorláskor hoztam magammal a
hazából és a sok ócska lim-lom
között ott találtam áldott emlé
kű nagyapám tajtékpipáját. Az
maradt rám tőle örökségül.
Hát pipa csak pipa olyan em:
bernek, aki nem szív soha be
lőle. Nem sokat ért az az én
szememben, hanem azért nagyon
megörültem neki, mikor Denver
ben a kezembe akadt. Becsoma
goltam szépen hófehér, puha gya
potba, selyem papirosba és ki
vittem magammal Boulderbe. Ott
felkerestem az egyetemi tanári
kart, elébük tettem i pipát és
büszkén mondtam:
Ugy nézzék meg
tisztelt
a
urak ezt a jószágot, hogy ez is
Selmecbányáról került ki, tehát
onnan, ahonnan Altnéder tanárt
hozatták ki.
Óriási hatása volt annak a
cifrára faragott tajtékpipának.
Nagy volt, csoda nagy és cifrára
jfaragott, amellett gyönyörű
weggyszin pirosra volt kiszíva.
Nagyapám nagyon büszke volt
rája. Még éjszaka is felkelt néha
HA
ÖNNEK
Borítékra.
Levélpapírra, Újságot, Könyvet, Nyom
Névjegyre, Üzleti Nyom
szükségé
bizalommal az ország bármely részébe
LAPUNK NYOMDAJA
7934 AUGUSZTUS 16L
KÉT RAB
I
John Kamaneck cincinnatii fit
atalember hat dollár és negyven
centet rabolt el egy péküzletből*
mert felesége és kisleánya éhezi
tek. Bebizonyította, hogy azonr.
nal az egész összegért élelmi
szert vásárolt. A biró hatvai*
napi elzárásra és két évi parolra
ítélte.
LufcÉ Lea, Jr. a papájával
együtt a két Carolinát és Georg
iát tönkre tette, mert chain bank
jaikon keresztül kirabolták Dixi
land-ot. "Mikor könyvhamisitá
sért, csalásért elítélték őket, éve
ken át bújócskát játszottak
törvénnyel. V
Végre bevonultak a börtönbe
és a fiatal urnák a bíróság két
évtől hat- évig terjedő dutyit
szabott ki. Tizenegy heti bör
tön után az előkelő déli "urat""
a kormányzó kegyelme szabad
lábra helyezte.
És még csodálkoznak, hogy
Dillingerjeink vannak ebben ar
országban, akik fütyülnek a ha
tóságra.
ágyából, hogy szívjon egy pipára)
valót belőle. Azt mondta:
Mikor a tajtékpipára rájön
az ideje, akkor éjszaka is rá
kell gyújtani, hogy egyenletesen
szívódjék pirosra, mert ha nemi
egyenletes a szine, nem lesz be
lőle igazi pipa.
A boulderi tanárok megbámul*
ták a pipát alaposan. Egyikük
végül azt mondta: ""N*
Hát ez a selmeci pipa bi­
zony remekmunka. Nem is tud
tuk soha, hogy a magyar faijjiak
ilyen nagy a
pípájz.
Nagyot nyeltem
érré
tatvanyt soha ne rendel
jen, amtg tőlünk nem kér
árajánlatot.
OLCSÖN, ÍZLÉSESEN
GYORSAN, PONTOSAN
készít és szállít
S kije­
lentésre. Nagyot és kesírflt. ÉP
nyeltem a szót gyorsan, pedig*
erősen kívánkozott kifelé, hogy
azt feleljem:
Az ám bizony! A mi ma­
gyar fajunkról állapitotta meg «l
költő, hogy nagy a pipája, csafir
az a baja, hogy kevés
vágott dohánya.
ho»& a
min­
denféle
N Y O A V Á N Y