Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume], February 21, 1935, Image 6

About Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio) 1911-1942

Image provided by: Ohio History Connection, Columbus, OH

                
i i i
K
•r-
v
I- «t-IK OLDAi
r-'
UHHmHBHUnKItHWiiUHUi
(Folytatás)
Nem számítottam arra, hogy itt ta­
láljam szólt a. leány legalább is nem
ilyen korán. Azért jöttem, hogy egyedül k
£yek.
Akárcsak jómagam. Ne is vegye ész-
K, hogy itt vagyok, nekem sincs kedvem be
szélgetni.
Végűt iámét Margaret törte rae| a csen
det. t-
Apus aggódik maga miatt.
Én miattam? kérdezte Blackfdtrd
felvont szemöldökkel.
Mikor maga idejött, mindenki azt hit
te, hogy kutyavilág lesz. Apus várta is a
kellemetlenséget, de azt hiszem, kár volt ag
gódnia.
Hiszen ez a leány l^yanazt mondja,
ami$ Alice! Blackford ingerült lett,
Ezt már hallottam egyszer! kiál
totta fel haragosan. Ugyan, miféle fészek
bz itt tulaj donképpen-
Margaret kételkedve nézett rá.
Már jó ideje, hogy itt van és még ezt
•era tudja?... Komolyan beszél?
Látva Blackford ingerültségét, nem is
várt feleletre.
Cahaba nagyon kemény dió foly
tatta. Vol itt egy karhatalmi csapat, hogy
rendet teremtsen, de nem régen elment. Az
tán Fain volt itt, hogy körülnézzen és mikor
magáit ide helyezték, mindenki azt hitte, hogy
maga tesz a Fain utóda, bár én megmondtam
apusnak, hogy téved.
Igen De lehetséges api, hogy.
lepetéssei szolgálok.
Margaret a fejét rázta.
Ah, nem hinném. Maga nem tudja,
hogy mi itt a baj é* megengedi, hogy Lawlet
vezesse a bányát.
Még nem vettem észre nála semmi
hihát
Mert még nem nézett a körmére.
Nem szeretem azt az embert, de azt a kis
patkány Gallowayt sem. Neki és apusnak
meg fog gyűlni a baja, látom előre.
Hogyan kerül bele Galloway? Az
iflaént még Lawlerról beszélt.
Majd rájön, ha utána néz dolgok*
nak és én nagyon szeretném, ha megtenne.
Szeretném, ha sok minden megváltozna itt,
mert nem óhajtok tovább is ugy élni, mint
eddig. i
Eddig még sohasem hallottam pa­
naszkodni.... Mi a baj? Szeretne elkerülni
inneni
No, az egészen mindennapos
dolog, hogy a kedvezőtlen itélet
tel az egyik fél nmes megelé
Igedve, Alperes vagy felperes az
ember, nem szeret veszíteni. Eb-
V
ben a. daytoni perben azonban
alig mondta ki az ítéletet a tör
vényszék bírája az alperes kárá
ra, a vesztett fél máris meg
szólalt és komoran mondotta:
^5^?^
Rég nyomja begyemet az ame
rikai igazságszolgáltatás Ic'atőnös4értette' az amerikai politikai élet
volta. Ha véletlenül hazavetőd
nék és valamelyik ügyvédi ka
mara kíváncsi lenne arra, hogy
mi mondanivalóm van az ameri
kai igazságszolgáltatás felől, az
előadást igv kezdeném:
Sok csodát ettek az urak
életükben, de olyat még- soha,
mint az amerikai igazságszolgál
tatás. Ahhoz fogható manapság
nincs a világon. Husz esztendő
vel ezelőtt, például, Ohio állam
Dayton nevü városában laktam
és tanuja voltam annak, mikor
a törvényszéki bíró olyan ítéletet
mondott ki, amely sehogysem
tetszett az alperesnek.
Hát csak annyit mondok
biró uram, hogy ha novembert
megérem, önből se lesz többé
biró ezen a megyeházán.
A kis jelenet március során
zajlott le és a vesztes fél arra
célzott, hogy november első kedd
jén választásokra kerül a sor,
amikór majd megbuktatja a bí
rót. B^j^rt Amerikában és főleg
Ohio allamban választják a bí
rákat, négy évről négy évre, a
magas kúriától lefelé a béke
tirákig.
A veádfes a!peres a ttárba
való kfs mezőgazda volt. Jóra
való derék ember, bár képzett
jégé elemi iskolát nem ha-
fadta meg. Ellenben a maga e»j- nyomban leesett lábáról. Jófor­
•HI—npiinM
Alighanem ugyanilyen csekély
skolázottságu fából faragták New
Jersey állam Southampton nevü
városának törvényszéki bíráját
is, valami William H. Grady
nevü urat, aki felől az Associated
Press, ami az amerikai távirati
irodának felel meg, a következő
ket jelenti:
John Senski munkást, aki
30 éves, azzal a váddal terhelten
állították William H. Grady biró
elé, hogy feleségét és hét éves
fiát keményen elverte. Grady bi
ró a vád meghallgatása után
megkérdezte az embertől:
Igaz-e az, amit a vádirat
állit?
A vádlott nem tagadta bűnét,
sőt kissé hetykén mondotta, hogv
bizony alaposan odasózott mind
két esetben az alkalmatos hely
re. Hozzátette azt is, hogy a
házi fegyelemnek ezt a módját
igen alkalmas rendfenntartó esz
köznek találta*
Grady biró erre leszállott a*
emelvényről, a vádlotthoz lépett
és öklével ugy állon vágta, hogy
v .1
gyok, mint a többi lányok. Tudja, ugy-e, hogy
apus mivel foglalkozik... pálinkát főz. Tu
dom, hogy tudja. Hát én utálom ezt és utá
lom azokat is, akikkel együtt dolgozik. Apus
taníttatott, Birminghamben jártam iskolád
ba. Már azelőtt is elég rossz volt idehaza, de
mióta visszajöttem, teljesen tűrhetetlen 'a
a helyzet. Apus saját elhatározásából soha
sem fogja abbahagyni a pálinkafőzést. Min
dig azt reméltem, hogy olyan valaki jön Ca
habába, aki véget vet a dolognak. És ami
kor maga jött: azt hittem, hogy maga les*
az! De már kezdek rájönni, hogy tévedtem.
Maga éppen ugy nem való ide, akárcsak étt.
Blackford különös tekintettel nézfctt
leányra.
Én is kezdek csodálkozni saját ma
gamon mondta. Csakhogy maga téved:
én ide való vagyok. Tizenegy évvel ezelőtt
ugyanilyen bányatelepről kerültem ki.
Margaret ránézett a férfi ápolt kezeire.
Csakhogy nagy utat tett meg azóta
szólt szárazon sohasem fog visszatérhetni.
Nem szokott néha tévedni? kér­
dezte Blackford éles hangon és a leány nem
telelt. Blackford most Cahaba szemeível lát
ta magát és a látvány sehogyan sem tetszett
neki, mert önbecsülése szenvedett miatta.
Ne.m szokott néha tévedni? ismé­
telte újból.. .-talán nem is helyesen itél mGg.
Margaret rápillantott.
Nem hiszem, hogy tévednék. Magá
nagyon elégedettnek látszik.
Blackford nyersen felkacagott.
Elégedett! Ezt hiszi rólam... és megt
van győződve., hogy nem téved?! Pom
pás emberismeret, mondhatom... Elhiheti,
hogy tudnék és szeretnék is harcolni vala
miért, ami érdemes.../ De hol, miért és mi
lyen módon?
Margaret szánakozva felelte:
Semmilyen módon, ha már kérdezni
kell. Az ilyesmit érezni kell. Ha pedig nem
érzi érdemesnek, akkor igaza van, ha nem
tesz semmit. Annyi bizonyos, hogy én érde
mesnek tartanám, ha férfi volnék.
Blackford észrevette, hogy a leány sze
mei megtelnek könnyel.? V
Megengedné, hogy segítsek magán, ha
lehet? kérdezte Blackford gyöngéden
Margaret csak a fejét rázta.
Maga nem tehet semmit, ennék csu­
pán egy módja van.
Az segítene, ha alaposan rátenném a ke
zemet Cahabára?
Igen, ez segítene... egész btaftnyo-
san. Minden segítene rajtam, ami megváltoz-
va" És-érzem,,Jiogy
szolatlan eszével annál jobban
minden csinyja-binját. A per
vesztés után nem is késlekedett
sokáig, hanem tanyáról-tanyára
járt a megyében és az őszi vá
lasztáson nemcsak kibuktatta
székéből a birót. akire haragu
dott. hanem maga ült helyébe.
Ez a tanulatlan ember véletle
nül kitűnő biró lett. Talán azért,
mert egyszerű, józan eszével
mindig ráütött a szeg fejére.
Annyi bizonyos, hogy négyszer
választották meg törvényszéki
bírónak és ha közben meg nem
hal, ötödször is rámosolyog a
szerencse.
fog töi\
mán még talpra se állott az em
ber, már újra odazugott a birói
ököl az állához. Harmadszorra
azután olyan erős ütést mért a
bifó a vádlottra, hogy a terem
őrök locsolták fel az ájulásából.
A bölcs amerikai biró ekkor
visszatért az emelvényre és elő
adást tartott a régi Mózesi tör
vényeknek azon részéről, amely
a "szemet szemért" elvet állapít
ja meg. És az előadás befejezté
vel szabadon bocsátotta a vád
lottat.
Kár lenne a szóért, ha ezt a
hitelesen megállapított eseményt
magyarázgatni próbálnám. Be
szél az maga helyett pompás
ékesszólással. Nem is olyan ki
vételes ez a dolog, hiszen itt
van kezem ügyében a clevelandi
Steuer biró Ítélete.
A clevelandi Steuer büntető
biró más fa gyümölcse. Jóravaló
magyar bévándorlóknak Ameri
kában született gyermeke, akit
nagy gonddal neveltettek, akivel
egyetemet járattak, aki ügyvédi
oklevelet szerzett, gyakorlatot
folytatott és akit végül, mint sok
szavazatot huzó politikust a bi
rói székkel jutalmaztak meg.
Az ám bizony! Amerikában a
birói szék nem a tudás, a pártat
lanság és a becsületesség jutal
ma, hanem a hasznos politikai
szolgálatoké. Minél jobb kortes
valaki, annál erősebb kilátása le
het a kúriai bíróság tallárjára.
Hát ez a clevelandi Steuer
Adolf b^ró magyar szülei folytán
AtRERIKAI MAGYAR HIRLAP
ténni veié vaJlauni.
Most érezte csak igazán Blackford, hogy
milyen egyediül van!
És ha megteszerl kérdezte haboz­
va fog1- nekem segíteni?
Margatret sietett a válasszal.
Megígérem! És biztosithatom, hog$r
nem is képzeli: mi mindent fog találni!.
Nem akarom előre befolyásolni, de gondol
jon arra, hogy apus is a sarkára fog állni és
veBe nem lesz könnyű a dolga a lány föl1
nézett a napra és hirtelen felugrott de motft
már mennem kell!
Blackford önkéntelenül feléje nyujjbölS
ta kezét.
Maga az első barátom Cahabáibanv
Még sohasem éreztem azt igazán, hogy mit
jelent a baráti támogatás...
A hivatal ajtajában Blackförd LawíerreT
találkozott, aki nagy bőbeszédű segget kö
szönt és megkérdezte mikor mutatja már
•egyszer magát köztük, mert a munkások sz«~
iretnék látni.
Nemsokára felelte Blackford rövi­
den és belépett az irodába. Az asztalánál ül
ve már majdnem sajnálta Margaretnek tett
igéretét. Cahaba nem érdlekefte már... De
Alice azt kívánta, hogy tegyen valamit, őt
talán érdekli Cahaba s helyeselné, ha Black
ford cselekvésre szánna el magát majd
-meglátja, hogy mit lehet tenni. Köhintést
hallott Stringfellow alít mellette.
Nos?
r- Bocsánat, uram,de van Itt néhárty
dolog, amit nem akarok saját magam intézni.
Néhány levél a központi irodától, ezeket bi
zonyára óhajtja átolvasni. Aztán van még
egyéb is a bányát illetőleg...
Blackford felpillantott, mikor String
fellow megakadt és látta. a tisztviselő ko
moly tekintetét.
Attól tartok, uram, twsgy kellemetlen-!
ségeink lesznek és közölni akarom, hogyán
óhajtok intézkedni.
Micsoda beszéd «H? Mit képzel
kérdezte Blackford élesén. Miből gondol
ja, hogy nem... én akarok intézkedni
Stringfellow Habozott, majd mentegetőzz
ve'folytatta.
Eddig nem igen érdekelték az ügyelt*
liifrtfdent aláírt és figyelmére sem méltatta,
hogy mirőől van szó... azért gondoltam,
nem akarja' magát .zavartatni
Nos, hagyjuk ezt. Mi a baj? leér-
dezte Blackford kurtán,
Az emberek panaszkodnak a mázsár
lás miatt, hogy becsapják őket. Azt mor^t*
ják, hogv az elszállitott szén nincsrendben.
IfcTA SÁNDOR
GONDOS
nekem félig-meddig honfitársam,
akiről nem szívesen mondanék
olyasmit, ami ártalmára lehetne.
Ismerem jól személyesen is. A
mult ősszel leszaladgáltam miat
ta a lábamat, hogy törvényszéki
bírónak választhassuk, de sajnos,
meg kellett maradjon a járás
bíróságon. A megye nem tudta
neki elfeledni azt, hogy beván
dorlók gyermeke, de az is baj
volt, hogy a törvényszéken már
hét zsidó bíránk van és a sza
vazók ugy gondolkoztak, hogy
sok a jóból .is megárt.
Elég az hozzá, hogy mintegy
két esztendő előtt éppen Steuer
biró elé állították a rendőrök
Cleveland város egyik legkono
kabb részegesét. Nem volt annak
soha más bűne, csak az,, hogy
mindig sokat öntött fel a ga
ratra és Steuer biró már lega
lább tízszer küldta a dologházba
átmeneti pihenőre*
A bölcs amerikai biró alig né
zett a vádlottra, máris felismerte.
Lehordta alaposan, a sárga tői
dig, majd rárivalt keményen:
v.. -,i ,• v
Kendet hasztalan záratom mennyi költséget kap a féltől.
be, mert kendnek az nem hasz
nál! Amint kikerül a dologház
ból, újra, csak nekifekszik az
ivásnak. te én most kibabrálok
kenddel.
Odafordult* '-Vádlott hátamö
gött álló két letíáőrhöz:
Vigyék át ezt az embert, a
rendőrségi kórházba és öntsenek
le a torkán egy fél liter ricinus
olajat. Mikor már benne ván at
Ki kezeli ezt?
Lawler, uram.
Mióta kezdődtek a? panaszok?
Már régóta suttognak, de csak néhány
Jftvt*, hogy komolyan fel vannak háborodva.
Miért nem szólt mar előbb?
Nem hittem, hogy egyáltalán törődni
fbg* vele. Ugy látszott, hogy Lawler fel van
hatalmazva a bánya vezetéééí*, én tehát neki
azoftaip.
Szóval Lawlerhe«* fordult.»» hm?
Igen, uram, de- ez nem sokat segí­
tett. Nem akartam önnefe alkalmatlankodni,
liftért láttám, hogy... Azt reméltem, mikor
«in idejött, hogy körül fog nézni egy kicsit.
Én... én ezt vártam. Arra számítottam...
Blackford félbeszakította. Ez volt az utol*'
só kötél és elszakadt. Először Alice, aztán^ rendes állapot.
Margaret, végül ped'fg a saját alárendeltje
tárja elébe, hogy mi a kötelessége... Lappan
gó haragja most kitett,
Én vagyok itt a főfelügyelő ordK
totta magából kikelVe a jövőben minden
ben hozzám fbrdttfjön... megértette? Ugy
látszik, ezeknek ae* kell, hogy megtáncoltas
sam őket... nosv hát meg is kapják. Adja(
ide a termelési jegyzőkönyveket az utolsói
hat hónapról. .,., é'h majd megtalálom, amitőli
szó via.
X. FEJEZET
Blackford a dühös kitörés utáni lbcsilta
podva fogott hozzá a számadások átvizsgálá
sához. Dolgát megnehezítette az a kö'rüTmény,
hogy nem tudta, hogy hol keresse, a huncut
ságot, de hamarosan rájött, hogy- csak ugy
fog tisztán látni, ha egészen eMtről kezdi
az ellenőrzést. Szétteregette, asztalát* a String
fellow által elébe rakott íveket és megkezdte
a hosszadalmas munkát.
Mikor ismét maga eWtt látta a meg^
szokott kimutatásókat és számadásokat, egy
szeriben elfogta a munkavágy. Most már
egyébre is gondolt, nemcsak önmagára. El
kérte a színes vetületeket, a fatyetületeket
és a földtani térkép megmutatta a lábai alatt
elhúzódó szénréteg vonulását.
Cahaba a Henry-Ellen-ér egyik elágazása
volt a Double Oak Mountain alatt. Ezt a
szénréteget már alaposan kiaknázták és elég
közel feküdt a föld színéhez: mindössze
nyolcszáz lébmély n -f állapította meg a
térképről/
•Háromszáz lábbal mélyebben volt a már
kibányászott Montevallo-ér és négyszáz láb
bal mélyebben a Warrior-ér, melyet most ak
náztak ki. Ez hat lábnyi vastag réteg volt s
olaj, akkor bocsássák Szabadon.
Ezt az ítéletet a rendőrség
olyan pontosan hajtotta végre,
mintha a villamos székről lett
volna szó. Persze ennek az íté
letnek híre is bejárta az^ egész
amerikai sajtót.
Az amerikai birói bölcsesség
gyöngyét azonban mostanság
Jcöpte ki a Lindbergh gyerek el
rablásával és meggyilkolásával
vádolt Hauptman végtárgyalá
sán Trenchard kúriai biró.
A tárgyalás serán Lloyd
Fisher, az egyik védőügyvéd, a
keresztkérdések egész özönével
árasztotta el az egyik tanút. Ez
a tanú az "ellenséges tanuk" so
rába tartozott, azaz a vád meg
erősítése mellett érvelt. Mert ugy
van ám Amerikában, hogy van
nak "jó tanuk" és vannak "ellen
séges tanuk". Egyik se keresi
az igazat, hanem azt akarja,
hogy az a fél győzzön, amelyik
a tanuszékbe ültette. A tanudi
jakat ugyanis a felek fizetik. A
tanú vallomását pedig az befo
lyásolja, hogy milyen napidíjat.
A kúriai birónak, aki a Haupt
man-Lindbergh tárgyalást veze
ti, pártatlanság 'szempontjából
igen jó hírneve van és csak na
gyon kis hajlandóságot' mutat
arra, hogy a vádat segítve a né
met bevándorlót a villamos szék
be juttassa. Mondom, hogy az
öreg ur, a jeles kúriai biró pár
tatlanságra törekszik, de azért
ér keresztkérdések torán mégis
odaszólott keményen a védőügy
védnek:-
Ön olyan sok kérdést intéz
ehhez a tanúhoz, hogy egészen
megzavarja!
Igaz, hogy a védőügyvéd ép*
pen ezt akarta elérni, hogy a
tanú megzavarodjék és önkény
telenül is kimondja az igazságot,
de a felülről jövő szelíd nyomás
ra kénytelen volt elhallgatni, mi
közben persze nagyot nyelt.
Azt, hogy nagyot nyelt, látták
az esküdtek. Ádámcsutkája ki
domborodóan csúszott le é's fel
a torkán. De ehhez joga volt.
Ezt a biró nem tilthatta meg
neki. Az eféle jelképes megvetéfe
ellen az amerikai bíró kifogást
nem emelhet.
Megeshetik, hogy wiiOst azt kér
dezi valaki mindezek olvastára::
Nincsenek abban az Ame
rikában fellebbezési bfróságok,
ahol igazat találhatna- a, jogtala
nul sértett ember?
Már hogyne volnának!' Van
nak bizony szép számmal, csak
hogy a fellebbezésnek nagy a
bibije ám. A legfőbb bibi az.
hogy a fellebbezéseknél nem a
tényállás körüli tévedéseket ku
tatják, hanem a legnagyobb urat,
ő Felségét, az alaki hibát,
^aj annak az ítéletnek, amely
ben a biró a vesszőket és pon
tokat rossz helyre rakta vagy,
egyáltalán fel se rakta. A felleb
bezési biróság az alaki hibákat
hajszolja és nem törődik azzal,
hogy a tanuk napnál világosab
ban hazudtak.
California állam fegyházában
életfogytiglanra ítélve szenved
tizennyolc éve Mooney munkás
vezér. Egész Amerika tudja, hogy
hamis tanúvallomások alapján
Ítélték el és tiQgy a közvádló
ms msmttAk tl
%y nagyobb hozadékának Kellett lennie.
Cahaba akftar-báriya votif a föbknájái Cüh»
tiaba-VaUeyben, a másik, nitk$rí használt afe^
liájar a Double' Oak Mountain ttriisó oldfrllásfc
^olü ESf utóbbi csupán vészkijárat volt é&
ésak szemlék álkalmáyal tekintették meg:.
Bfctckftfrd- tanulmányozása közben aitep|»
san ellenőrizte ^termelési, ameíV' átlag* napi
ezer tonna körül mozgott. Százötven kárét
számítva? egy-egy bányászra körülbelül" hét
tonn^ esett. Nagyon* jó' eredmény, és Black*
törd' zavarba jöttr mart- semmi hibát neü
talált..
TételrŐl-tételrfe vizsgáltíuaz elszámolása*,
kat, minden íven- megnézte a mázsamester
hiteles aláírását. Megállapította, hogy havonta
átlag húsz napon át folyik-a t».u«ka,
Letette az utpteó átnézett ti vet is a
ftet-tehát pontosan mázsálták:
Hová szállítunk mi szenet?
A legnagyobb rész egyenesenOcanah
péfea megy a társaság hámoraiba. A kohók':
és egyéb üzemek használják. Mi nagyon ke
vés háziszenet bányászunk s ezt a jelenték-.
telen mennyiséget egy magáncég veszi meg.
Birminghamben. Mi leginkább ipari szenet
bányászunk és az ocampói vasmüvek teljesen, 1
belőlijnk élnek..
(Folytatjuk.)
maga bérelte fel ezeket a, hanf-is
tanukat A\. ksétr koronatanú az
utolsó tiz éyben szóban., és irás-*
ban is elismerte, hogy Möonejyy
ellfen hamis. va-Homást tettek. De
mikor Mooney védői a-, per ujjai
val© felvételét kérték, a Califcür-
niat állambeli Küria közömbösíti 1
és az amerikai igazság
szolgál tar
tásra ellem?őleg- félelte:
A californiai igazságszolgál
tatási rendszer nem- engedi meg:
azt,, hogy az egyszer ítélettel'be
fejezett ügyet- ujta fel1 lehessen
venni.
Csodák csodájára a szövetségi
legfelsőbb biróság, a kilfenc vé'm
böltsek ezzel szemben döntést
hoztak és keményen rászóltak a
californiai kúriai bikákra:
Mikor kétségtelenül nyHf,
vánvaló, hogy egy- embert sza
badságától' hamis tanúvallomások
alapján fosztottak meg, akkor az
az itélfet önmagától semmis és
a per újra felvételéhez nem szük
séges semmiféle külön törvény.
Ezt persze Washingtonban
mondbtták ki és onnan California
több, mint háromezer mértföld
íre van.
Mikor Szent István odaüzent'
Somogyba Gyula vezérnek, hogy
térjen át a keresztény vallásra,
a büszke magyar gőgösen felelte:
Parancsolgasson^ Estebán
Budán a maga cselédeinek.
Mooney még mindig rabosk&r
dik, mert a californiai bírák csu
pa Gyula vezérek, az amerikai
igazságszolgáltatás nagyobb
csőségére.
1
"M
is
ez
éf aztán
tpi történt tovább?:...
Stringféltbw, kérem, itt vannak a Mt*
tieral'vasúti füvarleveteífe? kérdezte*.
Megvannak' a másodpéldányok
lelte* String­fellow Cáhaba ugyanis csak 4
Mlhera^ szárnyvonala s ezen csak-a mi bá*
nyánkból szállítanak-: A: szenet tehát nen%
a saját állomásunkon mázsálják, hanem Coo~
sában, a csatlakozásnál
Blackford rögtön gyanakvó letlw.
Mire jó ez? Miért nincs itt mázsa
ház? Ez nagyon jő alkatom a csalásra.
Ez csalt egyetlen mell^cvágánya
inéra Inak és nem szátti't szenet más bán)rá
bóll Avondal'eból, Altamondbóí és Boylesból
is Coosába érkezik a szén s ott történik j&z
együttes máízsálás. Mfvel pedig a Mineral la.
a társaság tulajdona, igy teljesen mindegy*,
hogy hol történik a szén lemerése.
Ez a magyarázat teljesen elfogadható
volt, de Blackfordnak mégsem tetszett a reá*.
delkeaés.
Nos, hol vannak a másodpéldányoké
Rendes másolatok vannak a lemért vasútig
kocsikról
Igen, a mázsálásról másolatot kapunk:
Az eredeti példány Brrminghamba megy és a.i
szállított szén fuvarleveléhez csatolják
n»«ir
iHirdesscn
7-