OCR Interpretation


Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio) 1911-1942, November 14, 1935, Image 6

Image and text provided by Ohio History Connection, Columbus, OH

Persistent link: https://chroniclingamerica.loc.gov/lccn/sn88078388/1935-11-14/ed-1/seq-6/

What is OCR?


Thumbnail for

Mt OWH.
Folytatás
n
Nem jó hirt kell mondanom, ez-
•zel köszöntötte az idősebb Szaniszlóy gróf
kisebbik fiát.
Csak nem tagadják meg tőlem
Nelli kezéfcf kérdezte elhalványodva a
fiatalember.
De igen, Miksa, vágott közbe
gzelid hangon Romána. Ne neheztelj
ezért reám. Nem tehetek másként. Nelli
nem csak nővérem, de gyámleányom is,
akinek jólétét, jövőjét, boldogságát az én
kezembe tette le haldokló atyánk. Sorsáért
én vagyok felelős s ezért: nem adhatom
beleegyezésemet ahhoz, hogy a feleséged
legyen.
De hát miért nem? kérdezte
Iffiksa megdöbbenve.
Mert én vagyok a bátyád! felel
te gúnyos mosollyal Elemér.
Ezért? Romána tehát azt hiszi,
hogy én, mint férj, hozzád lehetnék ha
sonló
Oh, milyen igazságtalan föltevés!
Hogyan is hasonlíthat össze kettőnket?
Köszönöm a bókot, mondta Ele
mér kelletlenül. Nekem ugyan alaposan
megadtad!
Magad vagy az oka, hogy igy vé­
lekedik mindenki róla. Ki-ki azt kapja,
amit megérdemel.
De hát mi rosszat teszek én, hogy
igy beszéltek rólam? kérdezte Elemér
gróf Vig vagyok és szeretek mulatni,
mink minden fiatal ember. Ez az egész.
Majd ha megöregszem, vezekelni fogok
^étkeimért.
Románának kincs volt ez a beszéd
jtíirgy. Az ipához fordult s megkérdezte:
Velünk reggelizik, papa? Ugy-e,
igen? Másfél óra múlva lesz a reggeli.
Az öreg Szaniszlóy gróf meghajtotta
JíBagát s Romána elhagyta a termet.
Miskából kitört a keserűség:
Hallott valaki ilyen méltatlansá­
got? kérdezte.
Mondd inkább: ilyen ostobaságot!
jw tódította Elemér.
De hát mi keserítette él Románát
«nnyire? kérdezte az öreg gróf időseb
tűk fiától.
Nem lehet Romána elkeseredését
rossz néven venni, felelte Miksa,
amit Elemér tesz, az meghalad minden ha
tárt.
Elemér gúnyosan vállat vont.
A keserűség beszél belőled, mon
dotta nevetve.
Szaniszlóy gróf szigorú kifejezést eről-
"Jött aztán a Magyar Bá
nyászlap szerkesztője Him
ler Márton és vele együtt
volt a Debrecenbe vissza
szakadt Fáy Fisher Andor
öcsém is, aki mióta debre
ceni szerkesztő lett, min
dig Amerikába vágyik
viasza. Mikor meg itt volt,
mindig haza kívánkozott.
Az ördög tud ezeknek a
honvágy as embereknek ele
get tenni. Csak legalább
azt tudná az ember fe
lőlük, hogy a két haza
közül melyiket szeretik
jobban."
Gondos Sándor adta fel a
találós kérdést e lapban és
réger. ütött jobban szivén írás,
Wint Gondos Sándor kérdése?
Igaza van szó szerint Gon
dos Sándornak abban, hogy
itt Debrecenben nincsen nyug
tom, hogy mindig mindig
Amerikába vágyom. És abban
is, hogy amikor meg ott va
gyok, akkor a debreceni nagy
erdő után sóvárgom.
De azt hiszem, ezzel a lelki
állapottal nem vagyok egye
dül. Ugy érzem, igy van ezzel
mindenki, aki felnőtt korá
ban indult el a vándor em
berek országútján abba a gyö
kérte Lenségbe, abba a honta
lanságba: ami az amerikai
magyar sorsa.
Ma már tisztában vagyok
•ele. hogy én soha többé az
életben sehol otthon nem le
szek. Három év előtt, mielőtt
hazajöttem, még azt hittem,
lehetséges az, hogy ha az em
ber visszajön Magyarországra
azzal a szándékkal, hogy itt
folytatja az életet megnyug­
ÉjwwBiiiiiiwifflmtimiffiBtBtiininffinniimiiiiiiiHiinnimnimintiniFmnHnHmaBfnmiiiiitiiiiiHiHiiiimH
A HAZASSAG TITKA
Bemér.
szik, vissza lehet zökkenni
abba az életbe, amit itt ha
gyott, mielőtt kivándorolt.
Most már tudom, hogy té
vedtem, nem lehet ezt meg
tenni. Három éve élek Ma
gyarországban és ma is ide
gen vagyok itt. Ma már tisz
tában vagyok vele, hogy a
tizenkét év, amit a tenger túl
só oldalán töltöttem olyan
nyomokat vésett lelkembe,
melyeket kitörölni nem lehet
és gondolkozásomat nem tu
dom visszairányítani ugy,
hogy én is ugy gondolkozzam,
mint azok, akik mindig itt
éltek. És ez az oka, hogy én
itteni emberek között mindig
idegen leszek. Hogy melyik
hazát szeretjük jobban?
E kérdésen viaskodom mi
óta a Gondos cikkét először
elolvastam.
Szeretem Magyarországot,
szeretem mert ideköt gyerek
kori életem minden emléke.
Itt vannak eltemetve őseim
négy generációra vissza tu
dok menni a pásztói teme
tőben és ott domborul sir ja
annak is, aki nekem ebben az
életben a legkedvesebb volt és
lesz: az édesanyám is ott van
eltemetve.
Itt él áz édesapám a test
véreim és széles rokonságom:
okom van hát, hogy ide kös
senek az érzések.
Magyarország testének vér
zése, sorvadása, az utódálla
mokbeli testvérek kínja nekem
is fáj: őszinte szeretettel va
gyok a szülőföld iránt.
Három éve mióta itthon
élek itt Debrecenben, szállodá
ban lakom, melynek földszint
jén kávéház van. tfagános
tétett arcára, titkon pedig azt gondolta:,
az én fiam, az én vérem ...
De hát mit kifogásol rajtad Ro
mána? kérdezte Elemértől.
Azt, amit a legtöbb asszony kifo­
gásolhatna az urán, ha nem lenne több
esze, mint amennyi Románának van...
—... s ha nem mondana le a kifogá
solhatás jogáról már eleve azzal, hogy
kárpótolja magát... Szégyen, gyalázat
igy élni házas embernek, amint te élsz
jelentette ki Miksa.
Ohó! szólt közbe az- öreg grófi.
A dolog, ugy látszik komoly.
—... nagyon komoly, atyám, ftigyjc
el. Elemér nyilvánosan szeretőt tart. Palo
tát vett neki, fogatot állított számára,
amely vetélkedik a Románáéval. Az egész
világ beszél a viszonyukról s Romána ezt
épp ugy tudja, mint én s mint mindenki
Budapesten.
Ez már nem helyes. Az ilyen dol­
got titokban kell tartani!'
Szép tanács! mondta kitörve
Miksa.
Ha már teszi a* ember, legalább ti­
tokban tegye, igy akartam mondani.
De ne tegye sehogysem! kiáltot
ta hevesen Miksa. Elemér alig öt éve
vette nőül Románát, még pedig: szerelem
ből. Mi változott meg azóta, hogy elvette?
Semmi. De eltelt öt esztendő fe­
lelte Elemér. Majd meglátjuk, hogyan
fogsz beszélni, ha ötéves házas leszel...
Ugy, ahogyan most. De aligha há
zasodom meg. Nelli vagy senki! Ha nem
lesz a feleségem, örökre nőtlen maradok.
Ettől aligha kell tartanod mon­
dotta az öreg Szaniszlóy gróf. Végre is
Nelli árva s ha nagykorú lesz, Romána már
nem parancsolhat neki s egybekelésteknek
nem lesz akadálya.
Azt majd meglátjuk, vetette oda
Te akarsz reá hatni? kérdezte
glmyosan Miksa.
Én. Már fontosabb dolgokban is
'Ütdlgatott ő reám.
1
Az öreg gróf és Miksa, mind a ketten
egyformán meglepetve néztek Elemérre,
aki ezt olyan meggyőződéssel jelentette ki,
amely minden kételkedést kizárt.
Nagy szavak, titokszerüség és jó
reménység: ebből áll az életed, mon
dotta kicsínylően Miksa. Kívánom,
hogy rád ne roskadjon a ház, amelynek
oszlopait a legnagyobb könnyelműséggel
ásod alá már évek óta.
ember vagyok, képtelen va
gyok sokáig egyedül lenni
szállodai szobámban. Az es
téim javarészét hát a kávé
házban töltöm, ahol muzsika
szól.
Gyakran játszák a "Szép
vagy Magyarország, gyö
nyör ü... irredenta dalt és
nékem soha se marad szára
zon a szemem, ha ezt húzzák.
De julius negyedikén, ami
kor Pesten a Washington szo
bornál ünnepeltük Fourth of
July-t és az amerikai himnuszt
játszották, éppen ugy könnyes
lett a szemem. Arról nem is
beszélve, hogy ha a gramo
fonon játszom a "My old
Kentucky Home"-ot, valami
olthatatlan vágyat, valami
szédítő szívfájdalmat érzek.
Az Egyesült Államokban né
kem Himler Mártonon kivül
nincsen közeli hozzátartozóm.
De vannak barátaim, akiket
éppen ugy szeretek, mintha
testvéreim lennének, ha nem
is sorolom fel őket névszerint,
biztosan megérzik azt Cleve
landban, Beautyban (örök bol
dogtalanságomnak forráshe
lyén), Toledoban, Williamson
ban, Skeltonban, Prenteren,
Red Dragonban, Wardon, Glen
Morganban, Chattaroyon, St.
Clairsvülen, Logan völgyén,
Columbusban, Daytonban,
Trentonban és más száz he
lyen, hogy kikre gondolok.
Csak aki egyszer amerikai
magyar volt, tudja megérteni,
hogy miért kapok én kínzó
AMERIKAI MAGTAK HOUr
Mit akarsz ezzel mondani, Miksa?
kérdezte Izidor gróf.
Nem kevesebbet, atyám, mint hogy
Elemér ilyen életmód mellett a legrövi
debb idő alatt vagyonilag és erkölcsileg
teljesen tönkremegy. Váltói elárasztják a
pénzpiacot. Hitele nincs. Házaséletének
legbensőbb titkairól városszerte pletykál-,
nak és nem egy férfi kísérelte már meg,
hogy feleségéhez közeledjék, Románához,
akit Elemér mindenféle hitvány asszony
kedvéért elhanyagol.
Elég, elég, ennek már a felt la sok!
vágott közbe nevetve Elemér. Fel
csaptál erkölcsbirónak? Kimélj meg jö
vendőléseidtől, amelyek, biztositlak, hogy
nem fognak beteljesülni. Vagy ha jól esik:
beszélj! Tőlem beszélhetsz! Nem törődöm
*tíe!
Elég szomorú, hogy igy van.
Hogy állnak pénzviszonyaid?
kérdezte Szaniszlóy gróf észrevehető nyug
talansággal. Igaz az, amit Miksa mond?
Vannak váltóim, mint mindenki
nek, de távolról sincs annyi, mint ő hiszi.
Szerelmi kalandjaidba nincs bele­
szólásom. De pazarlásaidhoz van szavam.
A feleségednek nincs vagyona, az én bir
tokaim pedig tul vannak terhelve adóssá
gokkal. Feltétlenül megkövetelem, hogy
Romána számára egyszersmindenkorra
biztosítsad azt, hogy élete anyagi dolgok
ban minden körülmények között gondta
lan maradjon. Erről a kérdésről még ma
beszélek ügyvédünkkel.
Ne fárassza magát, atyám. Higyje
el, hogy nincs rá szükség. Mulatni jött a
fővárosba s ilyen unalmas dolgokkal akar
ja idejét eltölteni?
Ilyenekkel! felelte komolyra vál­
tan Izidor gróf. Azt is szeretném látni,
hogy kik udvarolnak Románának?
Azt majd meglátja, ha néhány na
pig itt lesz mondotta hevesen Miksa
gróf. Mert a vaknak is szemébe ötlik
az, ami itt folyik, csak Elemér nem látja
a veszélyt, amely fenyegeti, Wgy nem
akarja meglátni.
És Romána?
ö megközelíthetetlen... De Ele­
mér vetélytársa olyan hatalmas s olyan
veszélyes, ha a jövendő teljesen kiszámít^
hatatlan...
De hát ki az az ellenállhatatlan
ember, aki Románát meg akarja hódítani?
Udalrique herceg! jelentette a
komornyik s a vendég megjelent az ajtó
függönyszárnyai között.
Melyik hazát szeretjük jobban?
Amerika-vágyat, ha az új
ságban arról olvasok, hogy
Nagy Pali barátomnál Cres
centen keresztvíz alá tartottak
a kis Pogányék (ma is sajná
lom, hogy tavaly nem beszél
hettem velük) egy kis pogány
fiút hogyha Loganban az
egyletek bált tartanak, akkor
nekem húzhatja a "Bikában"
Kóczé a legszebb magyar nó
tákat, én szivesebben hallgat
nám Szittyái Paliékat, ha Wil
liamsonban olvasok bálról,
akkor a Younger-gyerekek ze
nekarát hallgatnám sziveseb
ben, mint itt a legjobb zenét.
Mert a Younger-gyerekek ze
nekarára való emlékezés vissza
hoz egy adagot abból a kor
ból, mely legszebb volt életem
ben és ami soha neau^
jön
9
vissza: a fiatalságot.
A nyáron sok amerikai ma
gyar vendégem volt. Egyszer
ebéd után a kávéház előtt
ültem barátaimmal, amikor
egy magas erős ember köze
leg felém. Azt hittem, álmo
dom: Darócy Sándor volt a
himlervillei butcher. Egy egész
délután voltam vele együtt.
Mikor elment, két napig az
Amerika-vágy betege voltam.
Fülöp Ilona három hónapot
töltött itt, sokat voltam vele
együtt. Visszasírtuk a régi
időket, amiket együtt töltöt
tünk és mikor utoljára jöt
tem fel a Royal szállóból,
szédülve értem a földszintre.
A honvágy kínzása vett elő
akkot fc,
Irta: Beoiczkyne Bajza Lenke
ő az, súgta atyjának Miksa,
mialatt a vendég fogadására sietett.
Szép férfi állapította meg hoz
záértő szemmel Szaniszlóy és olyant
amilyent a nők szeretnek.
Még pedig a tisztességes nők:
tette hozzá halkan Miksa. Nem ugy,.
mint Elemér...
A grófné reggelire hivott meg..?
kezdte nyájasan a herceg.'
Romána azonnal itt lesz, vetette:
közbe Elemér. Csak néhány percretá1
vozott.
s é n a z é é k e z e i y e n k o á n
mért az Aurélia grófnőnél tartott fölolvas
sás hamarabb ért véget, mint gondoltam:.
Azt hittem, hogy Romána grófnőt ifi ott.
találom... 'í
Sajnos, nem mehettem el, mon­
dotta a belépő háziasszony, ki az utolsó
szavakat meghallotta. Hogy sikerült &
felolvasás?
Nagyon érdekes volt —felelte mo­
solyogva Udalrique.
Miről szólt? kérdezte Sssaniszíőy.
A házasságról.
Ezt a tárgyat már régen kimerítet­
ték! mondta Elemér.
Ellenkezőleg, gróf. Sohasem lehet
kimeríteni! És mindig érdekesek a problé
mák, amelyek vele kapcsolatosan fölme
rülnek, mert a házasságon alapszik a
nemzetek jövője mondotta a herceg.
A házasságon?
Minden bizonnyal. A házasság aa
alapja a társadalomnak, a családnak, az
államnak és az állam erkölcsi fejlődésé
nek is. Benne foglaltatik minden, ami biz-
Mm vonhatja kétségbe.
És- mire alapítja ezt as állítását,
Borsy-Kerekes György ref.
esperes is itt volt nálunk és
vele is sokat voltam együtt.
Mikor Pesten utoljára szorí
tottam vele kezet, elrohantam
tőle, ne vegye észre, hogy
könnyes a szemem. Ilyen el
lágyulást előtte nem lett vol
na jó mutatni.
Szeretem hát niind a két
hazát, egyforma érzéssel. Az
óhaza szülőföldem, gyermek
korom emlékei, családom el
téphetetlenül hozzáfűznek,
de ugyanígy nem tudok én
már elszakadni, attól a ha
zától se, melynek polgára
lettem és ahová felnőtt ko
rom sok emléke, ezernyi ba
rátom fűz engem.
Hordjuk tul a tengeren is,
itthon is az élet igáját. A ke
nyeret megkeresni egyformán
nehéz odaát is, itt is.
De nekünk amerikai ma
gyaroknak a rendes terheken
kivül állandó teher az is, hogy
lelkünk mindig viaskodik a
két hazáju emberek lelkibeteg
ségével.
Most, ahogy e sorokat gé
pelem, érkeztek meg hozzám
azok a lapok, melyekben a ki
mutatások jönnek arról, hogy
kik vesznek részt abban a
munkában, amely azt célozza,
hogy legyen Amerika magyar
bányászainak szószólója Wash
ingtonban.
Abbahagytam az irást fa
lom a nevekcft/
Arra, hogy amely országban meg­
lazul7 a házasság szent köteléke, ott meg
romlik, elkorcsosul a faj s alapjában ren
Ril meg az általános erkölcsi felfogása
Még sohasem hallottam férfit igy
tíeszélni, mondotta csodálkozva Sza
niszlóy s önkéntelenül menyére pillan
tott, akinek arcán helyeslés: és diadalmas
öröm tükröződött.
Tegyük fel, hogy önnek teljesen
igaza van mondotta az öreg Szaniszlóy,
aki kissé kényelmetlenül érezte magát a
tositékot nyújthat a nemzetek virágzására le szemét a reá tapadó tekintetek előtt, de
fejlődésére
Valóban?
Elemér.
kérdezte gúnyosan
Azt M&zem„ ezt sem ön, sem más
Hát lehetne-e, Gondos Sán
dor, az életben elszakadnom
azoktól az emberektől, akik
nek nevei ott vannak a listán.
Én a magyar bányászok te
kintélyes részét személyesen
ismerem. Azt is tudom pon
tosan, kik vesztettek pénzt
abban a vállalkozásban, mely
bukásában is grandiózus, az
amerikai magyar akarások
között a legnagyobb volt.
Emlékszik biztosan Gondos
Sándor is, hogy másfél év
tizede mennyi ocsmány dolgot
írtak össze a szennylapok
arról a vállalkozásról, annak
vezetőjéről és hogy üvöltöttek
tolvajlásról a bukás után, azok
a gazemberek, akik nem tud
nak elképzelni akarást anélkül,
hogy ott ne lopjanak.
Nos, nekem mindig meg
nyugvás volt a lelkemben,
Most, hogy a névsort olva
som: a? indulásnál sorba ott
látom azokat, akik ott buktak
el velünk Kentucky hegyei
között.
Nem tudom meghatottság
nélkül olvasni Hegedűs János,
Kertész' György írásait. És
abban is biztos voltam, hogy
Kiss Géza is megszólal, hiszen
egy negyedszázada mindig
megszólalt, ha az amerikai
magyar bányászok dolgáról
volt szó. (Ha az Isten éltet
és a tavasszal visszamegyek,
biztosan elmegyek Glen Mor
ganra. El kell oda mennem
a Kiss Gézáék kedvéért is, de
lázért is, mert ezt Nóvák Já-
1ÍS5 NOVEMBEK'M.
herceg átható komoly tekintete alatt.
Kérdés azonban, hogy milyen házasság as,
amely megérdemli, hogy jónak nevezzék?
Az olyan vetette közbe Udalrique
helyett Romána, amely a házastársak.
teljes szolidaritásán alapszik. A házasság
ban kölcsönösnek és közösnek kell lenni.
mindennek, örömnek, búnak, bizalomnak,
vagyonnak, hogy az jó lehessen. Semmiből
sem szabad egymást kizárni. Az első titok,
az első bizalmatlanság, az első hazug szó
kiindulási pontja minden rossznak és jaj
annak a házasságnak, amely
ámítással
tettetéssel teljes.
Néhány percig csend volt a-teremben.
Mindenki érezte, hogy ezeknek a szavak
nak mélyebb értelmük és jelentőségük van.
Ez a jó házasság titka folytatta
hévvel a grófné. A házastársaknak tel
jesen szolidárisaknak kell lenniök egymás
sal és kell, hogy életükben megfelelő sze
rephez jusson a munka, amely nem enge
di, hogy könnyelmű gondolatok verjenek
gyökeret lelkünkben és nem hagy időt
a rosszra. És van még valami, ami alkal
mas arra, hogy erős kapoccsá legyen a há
zastársak között.
Mi az, mi az? kérdezték majd­
nem valamennyien.
Az ajtó ekkor nesztelenül kitárult s
egy érdekes, karcsú ifjú hölgy lépett be
rajta, gyönyörű kis fiút vezetve kezén.
Ez! kiáltotta Romána a gyer­
mekre mutatva, ki tágranyilt, nagy kék:
szemeit végigjártatta a társaságon. Ez
az a kapocs, amely a házasfeleket a leg-*
erősebb szálakkal köti össze.
A belépő fiatal hölgy zavartan sütötte'
kellemes mosoly váltotta fel arcán a za-
vart, amikor Romána hozzá lépett s meg
ölelte^ őt és a fiát.
Aszlaghy Amália, zárdabeli baráti
nőm, mondotta Romána, a fiatal höl
gyet bemutatva ipának. Szamiszlóy
gróf ipam. A herceget ismered és Miksát
is, Amália. És most tedd le kalapodat.
Lajost is magammal hoztam^
mondta mentegetőzve Amália mert azt
hittem, hogy...
e y e dü v a y o k n e e
•Égott szavába Romána. Jól tetted!
NWli is örülni fog neki.
Ifjú leány lépett ki a beiső szobából,
de arca nem mutatott örvendő kifejezést s
még akkor sem derült fel, amikor a ki# fiu
közzá futva, karjaiba vetette magát.
Folytatjuk
mert tudtam, hogy Himler-! abban a temetőben és azóta
viliét a legtisztábban, a leg-1 jaj, sokkal több ott a magyar
becsületesebben vezették es
igy látják ezt azok is, akik
velünk együtt buktak el.
és
nesnak megígértem és a mult
évben nem tudtam betartani
igéretemet. (Nóvák János ezt
nem tudja elolvasni, de a fele
sége Kiss Annie majd elolvas-,
sa neki.)*
És azt is tudtam, hogy Ma
gyar András bodym is meg
szólal, akinek szintén adósa
vagyok azzal, hogy elmenjek,
hozzá Skeltonba és ahogy*
Farkas Jóska bodym se ma^
radt el és aki tudja biztosan,
hogy ha a tavasszal odaát le
szek Prentert se fogom kit
hagyni.
k
Mintahogy végig akarom
még egyszer járni a Tug
River mentét, Logan völgyét,
Gary vidékét és a pocahontasí
magyar sírokat is szeretném
még egyszer felkeresni Zöld
koromban sokat bolyongtam
sir.
És dehogy hagynám majd
ki a New Campet ahol a leg
több himlervillei bodym él ma
és akiknek a nevei szintén ott
vannak a listában.
Hát látja Gondos Sándor,
miért nem lehet itthon nyu
godni, miért ég el a szivem a
kéthazájuság tüzében?
Hát ezekért a "testvérek
ért", akik hozzám éppen olyan
közel állnak, mintha vér len
nének a véremből és hus a
húsomból.
Melyik hazát szeretem hát
jobban: J^íonnán mipd a
kettőt.
ifáy Fisher Andor*

xml | txt