Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio) 1911-1942, January 16, 1936, Image 2

Search America's historic newspaper pages from 1777-1963 or use the U.S. Newspaper Directory to find information about American newspapers published between 1690-present. Chronicling America is sponsored jointly by the National Endowment for the Humanities external link and the Library of Congress. Learn more

{
                  title: 'Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio) 1911-1942, January 16, 1936, Image 2',
                  download_links: [
                  {
                   link: 'https://www.loc.gov/rss/ndnp/ndnp.xml',
                   label: 'application/rss+xml',
                   meta: 'News about Chronicling America - RSS Feed',
                  },
                  
{
    link: '/lccn/sn88078388/1936-01-16/ed-1/seq-2.jp2',
    label: 'image/jp2',
    meta: '',
},
{
    link: '/lccn/sn88078388/1936-01-16/ed-1/seq-2.pdf',
    label: 'application/pdf',
    meta: '',
},
{
    link: '/lccn/sn88078388/1936-01-16/ed-1/seq-2/ocr.xml',
    label: 'application/xml',
    meta: '',
},
{
    link: '/lccn/sn88078388/1936-01-16/ed-1/seq-2/ocr.txt',
    label: 'text/plain',
    meta: '',
},

                  ]
                }

Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume], January 16, 1936, Image 2
About Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio) 1911-1942

Image provided by: Ohio History Connection, Columbus, OH

Image: of 8.

Page

All Pages

Issues

All Issues Text | PDF | JP2 (7.4 MB)

Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio), 16 Jan. 1936. Chronicling America: Historic American Newspapers. Lib. of Congress. <https://chroniclingamerica.loc.gov/lccn/sn88078388/1936-01-16/ed-1/seq-2/>

Newspaper Page Text

fc-IK OLUAa
W:
Amint a múltkoriban a ele
•elandi Buckeye Roadon men
degéltem, hátulról rám kiabált
egy hang nagy fennszóval:
Állj meg, tarajos, beszélni
akarok veled.
Ahogy viszanéztem, akkor
láttam, hogy az amerikai ma
gyarság vándorköltőie, Dr. Pó
lya László lohol utánam sebes
léptekkel és haragosan mond
ja:
Alig
Ugyan, miért?
Mikor már nekimeleged
tünk annak, hogy a fcarátsá
got ápolgassuk, akkor kezd
tem a szót:
telt
Hát tudod, mélyen tisz
költő uram és barátom,
arra mifelénk, Szatmáron, volt
a régi időben egv Majthényi
nevü atyádfia, aki jó négy
ezer holdas birtokot örökölt
néhai atyia urától és akkor
annak rendje és módja sze
rint hozzákezdett ahhoz, hogy
éüen belőle. Jól értsd meg, La
ci,
magvarur volt ez a Maj
thénvi, tehát nem azzal pró
bálkozott, hogy MEGÉLJEN a
birtokból, hanem csak azzal,
hogy ÉLJEN belőle. A két do
log között akkora a különbség
Magyarországon, mint ég és
föld között. Nem kellett an
nak a Majthényinak több, csak
tiz esztendő és nem maradt
abból a négyezer holdból egy
Sírhelyre valója se. Szerencsé
re közben nagy barátságba
keveredett a Pest megyei alis
pánnal, aki mikor már min
denből kikopott Moithényi, ki
nevezete a vármegyéhez Írnok
nak. kegyelem kenyérre.
Teltek, multak az évek, egy
szer Pest város utcáin sétálga
tott az Írnokká vedlett Maj
thényi, amikor nagy robogás
sal vágtatott el mellette egy
négy lovas hintó és nyakig be
fecskendezte sárral a sétálga
tó embert. Felfortyant erre
Majthényi és utána ordított a
bakon ülő fiatal urnák, aki
maga hajtotta pompás pari
páit:
Allj meg, az ebugadtát!
Megállott a cifra kocsi nyom
,• ban, még vissza is húzták a
sz¥ kocsit a lovak oda, ahol
Majthényi irnok uram vára
kozott.
No hát, kérdezte a ba
kon ülő ur mi baj történt
Itt?
Ránézett Majthényi három
szor is az ur-kocsisra, majd bi
zonytalan hangon kérdezte:
Nem de nem a ládányi
Majthényi Gábor fia lennél te,
öcsém? Azé a Gáboré, akj ta
valy ősszel halt meg.
De bizony az volnék, bá
tyám* felelte a bakon ülő lis
wsm
n
Miért sietsz ugy komám?
tudtalak utolérni.
MondLam neki békitőleg:
Azzal ne is próbálkozz
Lacim, mert akkor rosszul jár
nál.
Szétnéztem a környéken,
megláttam egy jóképű italmé
fést a sarkon, karonkaptam a
költőt és szeliden csalogat
tam:
Gyerünk be iée ebbe a
gyaluforgácsos boltba, locsol
gassuk meg kissé a régi ba
rátságot, akkor majd jobb
kedvvel mondom el neked,
hopv mért ne próbálkozz azzal,
hogy engem utóiérj.
ötleteit, gondolatait, tréfáit
tai ur, aki szintén felismerte
régen látott nagybátyját Maj
thényiban. Hát aztán mit
akarna tőlem bátyám uram?
Az öregebb Majthényi na
gyot nyelt és keserűen mon
dotta:
Nem akarok én semmit,
öcsém, csak éppen arra figyel
meztetlek, hogy LASSABBAN
HAJTS, MERT UTOLÉRSZ
ENGEM.
Nagyot sóhajtott erre az én
költő atyámfia és bánatos han
gon mesélte:
Hej, tarajos, mások vol
tak azok a régi módi magyar
urak, mint a mostaniak, ha
ugyan vannak még egyáltalán
urak Magyarországon! Rég
volt nagyon, hogy otthon jár
tam, még régebben, hogy iga
zi magyar urat láttam, mert
hiszen vagy negyven éve tü
körbe se nézek, de most is itt
forog a koponyámban, amit
néhai való Kengyelessy Miklós
mondott egyszer az egyik Ká
rolyi grófnak, aki családjának
régiségével dicsekedett:
Már, tisztelt gróf ur, én
azt, hogy a Károlyi család mi
lyen régi, nem tudom és nem
is firtatom. Ellenben azt meg
súghatom a tisztelt gróf ur
nák, hogy a Kengyelessyék
Közben persze másol
odatelepedtek az asztal ik
hoz, mert hát hogy ritkán át
ható két ilyen kiváltsi
ember, mint mi vagyunk.
és a
vonatkozó megjegyzéseit, amelyek hosszú idő óta forog
jak közképen az amerikai magyarság körében, ebben
a rovatba foglalja össze hétről-hétre Íródeákja:
O N O S S Á N O
még a VILÁG TEREMTÉSÉT ilyen módon:
IS SAJÁT KASTÉLYUK ER
KÉLYÉRŐL NÉZEGETTÉK.
csoportban és kínálgat Wik fönséges kuvasznál, pedig az
bennünket erősen mindenfe »b. Nos, ha a lovak és ku
jóval, ami csapból-üveglxSl
csak kapható volt. Huzódc
tam a sok kinálgatástól, mert
egyrészt mostanság már mér
téket tartok, másrészt meg
félig ismert emberektől nem
kedvemre való a vendéglátás.
Hanem mikor a majdnem fa
lumbeli Jakab János kinált ak
kor meg lett volna bennem a
hajlandóság. Azt mondotta
volt:
Igyék egy üveggel az én
kontómra, Marci bácsi.
Az illendőség kedvéért ugy
tettem, mintha szerényked
nék, amire a huncut költő
megszólalt a pipája mellől mo
solyogva:
Nem ugy kell a tarajost
kínálni, Jakab uram.
Hát már hogy?
Ugy, ahogy az egyszeri
kántort. Vendégségbe ment az
egyszeri kántor, torkig lakott
minden jóval, végül a bort is
eltolta maga elől és felkiáltott:
Elég volt! Nem iszom
többet.
De lefogta erre két hatal
mas ember a kántort, a har
madik pedig felragadta a kan
csót és töltötte bele erőszak
kal a hegy levét. Állta a kán
tor egy darabig, de végre fél
rekapta a fejét és rájuk ordí
tott:
De a keresztapátokat!
Nem jól van ez így! EGY FOG
JON, KETTŐ TÖLTSÖN.
Amint igy szórakoztunk vol
na, a sarokban álló kályha
mellől egyszer csak megindult
egy bánatos légy és miután
fáradtan zümmögött volna a
fejem körül, beleesett a poha
ramba. Ugy látszik az is tud
ta, hogy hol keresse a jót. Tű
nődni kezdtünk rajta:
December vége felé járás
idő, fuj a szél, esik a hó, majd
lefagy az ember körme, hon
nan a csodából került ide ez
mindennapos életre
De már mikor ezt meghal
lottam el kellett meséljem az
Domahidy Gábor esetét, aki
egy forró nyári délután a ve
randán szunyókált és közben
sokat vesződött, mert egy
szemtelen légy folyton az or
rára szállott. Hasztalan ker
gette, a légy éppen Domahidy
uram orrát választotta ki pi
henő tanyának. Végre is mér
ges lett az öreg ur és felkiál
tott:
Ez már mégis disznóság!
Kétezer holdas birtokom van
és ez az átkozott légy nem ta
lál rajta magának más helyet,
mint éppen az én orromat.
No, az egyik asztaltárs
nak, akiről már korábban sej
tettem közbeszólásairól, hogy
nemcsak az orra veres, de az
észjárása is az, nem tetszett
az ilyen tréfa sehogyse, mert
szinte haragosan szólott köz
be:
Mi a fészkes csodát be
szélnek itt maguk mindenféle
nemes urakról. Megmondta azt
már Marx, meg Lenin, hogy
ember és ember között nincs
külömbség.
Hát elintézte e«t a szelle
mében is veres nyakkendőt fi
togtató embert nyomban az én
költő cimborám körülbelül
Már pedig kell legyen va
'ami külömbség ember és em
er között, tisztelt ur, mert
át ugyebár van telivér ló, fél
paripa, nteg igavonó gebe?
se lehet eltagadni, hogy a
sla sokkal finomabb fajta a
tyák között van külömbség,
fiiért ne lehetne az emberek
között is? Már én csak azt
mondom, tisztelt ur, hogy
igenis van külömbség KÖZ
TÜNK.
Láttam, hogy hamarosan
hangosabb lesz ezek után a
szó, tehát elejét veendő meg
kérdeztem nagy sebtében Ja
kab öcsémet:
No, Jani öcsém, meg tud
nád-e mondani nekem, hogy
két magyar ember hány em
ber?
Nem tudta biz az sehogyse,
tehát magam kellett megfe
leljek:
Hát a történelem azt
mutatja, hogy ha két magyar
ember egyetért egymással, ak
kor a kettő csak "egy ember,"
de ha össze vész egymással,
akkor "ezer ember."
Szerencsére ebben a pilla
natban bevetődött a helyiség
be a csapláros leánya is és a
figyelem feléje fordult. Hely
revaló, jó képű, jó fogásu me
nyecske volt a lelkem, éppen a
fogamra való lett legyen, ha
harminc évvel fiatalabb va
gyok. De amilyen gyorsan jött,
olyan gyorsan ott is hagyott
bennünket. Valamelyikünk rá
is szólott az apjára:
Miért küldte ki a me
nyecskét ilyen gyorsan?
—Nem való az ilyen embe
rek közé.
De már erre nem állhattam
meg, hogy el ne meséljek va
lamit. Deák Ferencet, a haza
bölcsét, ugy farsang táján,
egy zalai barátja és komája
látogatta meg. Beszélgetés köz
ben szóba került a jó barát két
leánya is, akiknek Deák Fe
renc volt a keresztapjuk.
Miért nem hozod fel őkét
ide. Budapestre? kérdezte
Deák Ferenc. Hadd lássák
őket, mert a szép leány is
csak ugy megy jól férjhez, ha
u V í
»^ill^^Tni^niyi{WF
o»v1
1
AMERIKAI MAGYAR HIRLAP
Hová tartozq
"Mink magára ugy gondolunk.
Kiflit egy kedves Jó barátra, sok
szor emlegetjük, ha messze van
is tőlünk. Ugy érezzük, hogy ml
közibénk tartozik."
Ez a pár sor egy levélből
van kiszakítva amit ma kap
tam Németh Imrééktől, Me
dina, Ohioból.
A levélben ugy számol be
Mrs. Németh a családjáról,
arról, hogy Imre fia, nekem
kedves jó bodym apa lett,
hogy milyen károk érték őket
a nyár folyamán gazdálkodá
sukban, mit csakugyan család
tagnak szokás beszámolni.
Én itt köszönöm meg Mrs.
Némethnek levelét és barátsá
gukat, hogy szinte azt irta le
nekem, amit én érzek. Hogy
oda tartozom Amerika ma
gyarsága közé, ahonnan én
nem tudok elszakadni.
Jól esett olvasnom ezt a le
velet, mert ebből megállapít
hattam, hogy nem egyoldalúan
MIT VALLANAK
ÉS MIT HISZNEK
Napokig tartó szégyenteljes
vita volt az amerikai lapok
ban, hogy hányszor hivták
meg Roosevelték A1 Smithet a
fehér házba, az alatt a három
év alatt, amióta ők maguk ott
laknak.
Rooseveltné azt állítja, hogy
Smith minden évben kapott
egy meghívást, Smith azt pa
naszolja fel, hogy ez a meg
tiszteltetés csak egyszer érte
ezelőtt, s majdnem hozzá te
szi, hogy azért utasította visz
sza most a másodikat, mikor
megkapta.
Nem hisszük, hogy nemzeti
fontossága lenne a dolognak, s
nem látjuk be, hogy mért tar
toznak Roosevelték Smithet!
meghívni, mikor tudják, hogy
nincs nálánál nagyobb ellen
sége az elnöknek.
Ha azonban most mégis meg
tették, nem túlságosan illett
Smithnek a részéről, hogy a
visszautasítást közölte a la
pókkal.
Ebben az országban as el
nök még mindig részesül bi
zonyos tiszteletben a polgár
ság részéről és egy a fehér
házba szóló meghívás minden
embert megtisztel.
Joga van azt bárkinek visz
szautasitani, vagy elfogadni,
de nem nagyon illik a vissza
utasítást közölni a lapokkal.
Még ha nem az elnökről,
hanem egy közönséges polgár
ról van szó, akkor sem szok
tuk fünek-fának elbeszélni, ha
nem fogadunk el valakitől
egy meghívást.
Majdnem mindegy hát,
hogy kinek van a vitában iga
za, s hogy hányszor hivták
Smithet a fehér házba idáig.
Annyi bizonyos, hogy amíg ab
ban Roosevelték laknak, na
gyon ritkán fogják Smithet
meghívni a jövőben.
És ez után a kis eset után
lesz még jó egynéhány ameri
kai otthon, ahonnan nem fog
meghívást kapni a barátunk.
emberek közt forog, ha látják.
Biz én nem költekezem.
Válaszolt a koma. Ma
radjanak csak otthon, hiszen
a jó bor cégér nélkül is elkél.
El ám, yágta vissza
Deák Ferenc, HA MEG
KÓSTOLJÁK.
Alig mondtam
el
az utolsó
szót, azt mondja nekem
if1y%
számítom én
a
gazda csúfondáros szóval:
Csakhogy fog is
kellené
ahhoz, Kakas uram!
Talán mondanom se kell,
hogy ilyen gorombaság halla
tára nyomban rálépett
a távozás himes mezejére,
kakasházi Kakas Márton.
HIRDESSEN
LAPUNKBAN
•t&iiww'iaw ihiiw*
amat Ame
0
rika magyarjai közé, hogy az
amerikai magyarságból az a
csoport, mely között én ame
rikai életemet leéltem a föld
alatt küzdő magyar bányászok
is maguk közé számítanak
még akkor is, ha wst távol
is vagyok tőlük.
Persze, izgatottan lesem
annak a hatalmas akarásnak
munkáját, mely azt célozza,
hogy Amerika magyar bányá
szai képviseletet állítsanak fel
Washingtonban.
Minden egyes lapszámot
amikor ideér háromszor is
végig böngészek. Mennyi is
merős arc bukkan fel előt
tem, mikor a névsort olva
som.
Talán legjobban meghatott
László Sándor gyűjtése New
Yorkban| Istenem, hogy ne
hatott volna meg, hogy himler
villei kis lányokból nagy
lányokká serdült lányok, a
milliós nagy városba se felejt
keznek el arról, hogy bányá
szok gyermekei és sietnek
centjeikkel a bányász akarás
segítségére.
Mikor utoljára láttam őket
még kis lányok voltak: Hege
dűs Anna, Tárkányi Ilona,
Bocskay Mariska. Most ke
nyeret keresnek New Yorkban
és a nehezen keresett cent
jeikből juttatnak a lobby
alapitás céljára.
Hát hogyne sikerülne majd
ennek a szép tervnek a meg
valósítása.
Ezúton kívánok a magyar
bányászoknak boldog újévet,
sokkal jobb uj évet, mint az
elmúlt volt. Adja Isten, hogy
végre annyi szenvedés, nélkü
lözés után jobb napok követ
kezzenek. Bankókkal legyen
tele a peda-boriték idea bá
nyásznak.
Fáy Fisher Andor.
Ö N N E K
Levélpapír Boríték Név
jegy vagy bármilyen üzleti
nyomtatványra van szük
sége, forduljon hozzánk
a legteljesebb bizalommal.
Árajánlatot szívesen adunk
Ha tiszteletlenségnek nem
vennék, akkor azt mondhat
nánk, hogy az ország legis
mertebb főpapjai hajba kap
tak nyilvánosan egymással.
Hayes kardinális kirohant a
többi felekezetek főpapjaira,
mert azok a gyermekáldás kor
látozását bizonyos estekben
megengedhetőnek tartják és
azt rábízták az anyákra.
4%
HIÁBA VITÁZNAK
A katholikus főpap ezt er
kölcstelenségnek, istelenségnek
és tisztességtelenségnek tekin
ti s lehetséges hogy az ő
szempontjából és a katholikus
vallás szempontiából es igy
van.
Mégis hiába való Vitának
tartjuk a dolgot a magas állá
sú papok részéről, mert ezt a
kérdést az anyák a saját ke
zükbe vették s elintézni is ők
fogják.
Ha lesz mit enni, akkor
születnek gyermekeik, ha a vi
szonyok, a megélhetés nehe
zebb lesz, akkor kevesebb gyer
mek fog születni.
Ugy látjuk, hogy a katholi
kus egyház a legszigorúbban
elitéli a gyeermekáldás korlá
tozását s még sem találunk
különbséget a családtagok szá
mában felekezetek szerint
egyetlen egy országban.
Elmultak azok az idők, mi
kor az asszonyok megengedték
hogy akárki beleszóljon az ő
életükbe, az ő sorsukba, az ő
egészségükbe és testükbe és
csak az nem gyakorolja a gyer
mekáldás korlátozását, aki
nem akarja vagy aki nem
tudja.
Ezt végre tudomásul kellene
venni, azoknak a törvényho
zóknak, akik a fejüket bedug
ják a homokba (dacára annak,
hogy az ő feleségük is gyako
rolja a gyermekáldás korláto
zását) és akik még ma is meg
tiltják, hogy a szegényebb
osztályok asszonyai is kapja
nak erre nézve megfelelő or
vosi tanácsot.
£**-..-vw-JK^íj
193ft JANUAR 10.
Akik ma iS a korlátozás mel
lett vannak, azok rákénysze
rítik a szegény osztály asz
szonyait az abortálásra, amely
annyi nőt, annyi anyát visz
korai sirba, vagy dönt súlyos
betegségbe, de más célját az
agitációnak el nem érik.
Ha Hayes kardinális szétnéz
a legelőkelőbb templomban
(hogy már Krisztus templo
mai is előkelősége szerint van
nak osztályozva), akkor látni
fogja, hogy a leggazdagabb
és a jómódú családoknál a
korlátozás érvényben van,
mert azokat az orvos erre ta
nítja.
Voltaképpen tehát a korláto
zás tilalma csak a szegénye
ket sújtja, mert ennek a tila
lomnak a hatása alatt félnek a
törvényhozók attól, hogy az
orvosoknak megengedjék az
oktatást, ahol az a legjobban
szükséges.
Érdemes egyébként megje
gyezni, hogy Oroszországban,
ahol a gyermekáldás korláto
zását a legnagyobb nyilvános
ság mellett tanítják, a születé
sek száma nem csökkent, ha
nem emelkedett az Utóbbi
években.
Azért, mert a terhes anyá
nak nem kell a kenyérgond
tól rettegni, s nem kell való
ságos terrorban élnie, hogy
még egy gyermek malomkő
súllyal fog nehezedni a csa
ládra.
Tessék azokat a társadalmi
biztosításokat megadni, amit
nélkülöznek a szegény embe
rek ebben az országban s a
gyermekáldás korlátozása keve
sebb gondot fog okozni.
Amig azonban ezt nem te
hetik meg, addig hiába valc*
a fenyegetés, a vitatkozás, az
anyák félni fognak a sok gyer
mektől és hacsak \ehet, gya
korolni fogják a korlátozást,
dacára minden egyházi tüa
lomnak vagy kormányzati pa
rancsnak.
Plakátot Mulatsági meg
hívót Belépti jegyet Alap
szabályt Diszalbumot stb.
OLCSÓN ÍZLÉSESEN
PONTOSAN készít és szállít
ország
bármely részébe
Lapunk
Nyomdája
A.
I'
jffii'iiinr, iTiifaiiihrjifnii ti

Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume], January 16, 1936, Image 2
About Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio) 1911-1942

Connect with the Library

Find Us On

Subscribe & Comment

Download & Play

Questions

Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume], January 16, 1936, Image 2 About Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio) 1911-1942

Connect with the Library

Find Us On

Subscribe & Comment

Download & Play

Questions

Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume], January 16, 1936, Image 2
About Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio) 1911-1942