Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume], March 12, 1936, Image 2

About Amerikai Magyar hirlap = American Magyar journal. [volume] (Youngstown, Ohio) 1911-1942

Image provided by: Ohio History Connection, Columbus, OH

                
t'XK OLDAL
5
Olyan sokat hallok manap
ság biztosítás felől, hogy a
magam esze is abba az irányba
csavarodik. Ez a fránya bizto
sítás voltaképpen az emberi
élet értékét akarná meghatá
rozni és ha ez igaz, akkor bi
zony az enyém- nem ér egy
hajitófát sem, mert nincs
egyetlen centre se biztositva.
Aminek az oka nagyon egy
szerű. Mikor még fiatalabb
voltam, nem volt miből fizes
sek tagsági dijakat, mikor meg
öregebb lettem, akkor a kutyá
nak se kellettem, nemhogy a
biztositó egyletnek. De ha
kellettem volna is, nii hasz
nom lett volna belőle, mikor
öreg koromra sincs miből fi
zessem a járulékokat?
Azt mondta egyszer nekem
egy nagyon bölcs ember:
A legtöbb ember életének
értéke, igazi értéke csak akkor
derül ki, amikor halála után
felbontják végrendeletét és kifi
zetik a biztositását.
Ebben igaza volt, de abban is
Ez a gondolat engem is bánt,
Öe könnyű vérű természetem
mellett inkább azt kutatgatom,
hogy mit is tudok én volta
képpen a biztosítás felől? So
kat nem, annyi bizonyos, de
egy vagy két tréfám van fe
lőle, aminek a java az, hogy
csapták be a világháború ide
jén az amerikai fekete kato
nákat a szövetségi háborús biz
tosítással.
Mikor Wüson elnök kívánsá
gára kimondotta az amerikai
törvényhozás, hogy menjünk
mi is a háborúba, segítsünk
leverni a németeket, magya
rokat, más szövetségben álló
népeket, akkor Amerikában is
egy-kettőre jött az európai fiuk
réme a sorozás. Tetszett
vagy sem, oda kellett állani a
mérték alá, tudós katona or
vosok végig vizsgáltak minden
embert és rámondták:
dkosat mondott, mikor azt je- volt időm bőven, felsétáltam te
léntette ki: hát a hadügyminisztériumba és
Egyetlen ember se feled-j megkérdeztem az egyik nagy
kezhetik meg Amerikában arról fejűt:
hogy mivel tartozik családjá
nak, amig vannak biztosítási
ügynökök az országban.
Bezzeg azok résen állanak és
sürün figyelmeztetik az em
bert:
Mi lesz az Özvegyeddel
vagy. a gyerekeiddel, ha egy
szer behunyod örökre a szeme
det.
Katonai szolgálatra alkal­
mas vagy alkalmatlan.
A törvény Amerikában se
tett kivételt. Aminthogy ott
hon se kérdezte, hogy a ka
toriasorba valók közül ki ma
gyar, ki sváb, ki román, ki
tót, ugy Amerika is a mérték
alá parancsolta minden fiát,
köztük a feketéket is, akik
mi tagadás benne húzódoz
tak ettől a mulatságtól. Van
nak, akik azt mondják, hogy jó
katona volt a negro, voltak,
akik ugy látták, hogy rossz ka
tona volt, nem a mi dolgunk
ennek eldöntése. Én egyikkel se
vesződtem vagy verekedtem.
Mit tudom én, hogy milyenek
voltak a feketék?
Elég abból annyi, hogy mikor
már be voltak sorozva a kato
nák Amerikában, fehérek és fe
keték, akkor a bölcs törvény
hozók kitalálták, hogy az ame
rikai katona nem olyan ka
tana, mint más nemzet katoná-
ja, akit ha lelőnek a háború
ban, akkor odaüzennek a szü
lőknek, feleségnek vagy gyere
keknek:
Az amerikai törvényhozók
kisütötték, hogy biztositsa a
szövetségi kormány az amerikai
katonát a háborúban való ha
lál ellen.
Azt mondták erre a még
bölcsebb törvényhozók:
De mi lesz akkor a Jancsi
katonával, ha nem a csataté
ren esik el, hanem véletlenül
Az én furfangos eszein már
akkor is huncutságokon járt.
Éppen Washingtonban jártam,
Mondja csak tisztelt uram,
van nekem a besorozott ame
rikai katonák között egy ked
ves öcsém uram, akiről mái
hét éves korában megjósolták,
hogy ebből se lesz prédikáción
halott, mert hóhér kezén hal
meg a zsivány. Azóta se lett
az jobb egy hajszállal sem. Hát
ha véletlenül beteljesednék a
jóslás és az én Miska öcsém
bajba keverednék, beleültetnék
a villamos székbe, jussos va
gyok-e én arra a kis biztosí
tásra?
Kaparta fejét szörnyen a
nagy ur és végül bevallotta:
Erre bizony nem gondol
tunk, mikor a törvényt csinál
tuk. Ugy gondolom azonban,
hogy a biztosítás ilyen esetben
is kijár az örökösnek.
ötleteit, gondolatait, tréfáit és a mindennapos életre
vonatkozó megjegyzéseit, amelyek hosszú idő óta
Bak közkézen az amerikai magyarság körében, ebber
a rovatba foglalja össze hétről-hétre Íródeákja:
Elesett a Jancsi! Oda lett
a Jancsi! Agyonvágta a musz
ka. Azt már többé ne várjátok,
mert az nem eszik többé túrós
galuskát.
Ez ugyan nagyon megnyug
tatott, de nem volt belőle sem
mi hasznom, mert elfeledkez
tem a magyar közmondás
igazsága felől:
Csalánba nem üt a
mennykő.
Az én Miska öcsém megjárta
a háborút, hajszála se görbült
meg, hazakerült épségben, él
ma is, pedig hát mennyivel
szebb lett volna, ha tisztességes
ember módjára elesik és azt a
kis biztosítási pénzt annak
rendje és módja szerint reám
hagyja.
No, szegény embernek sze
gény a szerencséje is.
De hát nem az én Miska
öcsémről van szó, hanem az
amerikai fekete katonákról,
akiknek szintén elmondották
az újfajta biztosítás részleteit.
Meg is ijedtek azok szörnyen
és keserűen jajgattak a kaszár
nyákban:
Most már biztos, hogy el­
esünk, ha a kormány arról is
gondoskodik, hogy örököseink
ne maradjanak utánunk üres
kézzel.
Nem kellett azoknak a bizto
sítás semmiképpen. Haszta
lan tologatták elébük a felvé
teli iveket, nem akadt fekete
bőrű katona, aki aláirt volna.
A kormány azonban közben
egy uj biztosítási hivatalt állí
tott fel és annak tisztviselői
ugy érezték, hogy nekik köte-
S Á N Ö O
O N O S
tüdőgyulladást kap, békésen, jén a tiszti kardbojt osztoga
ágyban és párnák között hal
meg?
Erre azután kimondották,
hogy a gazdag Amerikának
mindegy, hol és milyen bajban
hal meg a katonája. Kapják
az örökösök a biztositást akkor
is, ha a Jancsi katona véletle
nül megbolondulna és beleug
rana a tenger közepébe
így is iktatták a szövetségi
törvényhozást a többi közzé a
biztosítás felől.
forog
lességük minden amerikai ka
tonát biztositani, mert külön
ben odalesz a hivatalos tekin
tély. Szorongatták tehát a fe
kete bakákat, hogy vegyék ki
a biztositást.
Mikor nem állt kötélnek
senki sem, akkor egyszer csak
előlépett egy, a többinél oko
sabb fekete őrmester és azt
mondta a szövetségi biztositó
uraknak:
Ha az urak megcsinálják
nekem azt, hogy
hadnagynak nevezzen ki, akkor
megigérem, hogy minden fe
kete katona aláirja a biztosí
tási felvételi ivet.
az
elnök
Gyorsan ment a háború ide-
tása, de soha olyan gyorsan,
mint ebben az esetben. Hu
szonnégy .óra múlva hadnagy
rászóltak:
No most, fiu, váltsd be
a szavadat, mert különben le
fokozunk és oda a rangnak.
A frissen sült fekete had
nagy éppen csak annyit kért,
hogy hagyják magára a fekete
bakákkal. Mikor rájuk zárták
az ajtót, akkor a következő be
szédet mondta nekik:
Hát, testvérek, ti tudjá­
tok, hogy az Egyesült Államok
biztositani akarja minden ka
tonáját. A legkisebb biztosítás
ezer dollár, a legnagyobb meg
tízezer dollár. Én csak azt
mondom nektek, hogy eszete-
A
mm
Ö N N E K
Levélpapír Boríték Név­
jegy vagy bármilyen üzleti
nyomtatványra van szük­
sége, forduljon hozzánk
a legteljesebb bizalommal,
Árajánlatot szívesen adunk
AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP
lett a fekete őrmester, de akkor I érre érkezünk? A tábornok
azután a nagy urak keményen megkérdezteti az összes katoná-
A REF. EGYESÜLET KÉSZÜLŐDÉSEI
Az Amerikai Magyar Refor
mátusok Egyesülete negyven
esztendős és a jubileum ünne
pét országszerte megtartják a
tagok és az egyes osztályok.
Méltán ünnepelnek a refor
mátusok, mert a negyven esz
tendős múltra büszke lehet
minden tagja az egyletnek, s
büszke arra Amerika minden
jóakaratú magyarja.
Az egylet negyven éves fennállására országos ünnepsége
ket rendeznek. Modern tervekkel fognak hozzá, hogy
a testületet nagyra építsék
A biztosítás és testvérsegités
ken járjatok és tízezer dollá
ros biztositást vegyetek ki.
A fekete legények, akik ezer
dolláros biztosítástól is húzó
doztak, megkérdezték:
Mi a csodának vennénk
mi ki tízezer dolláros biztosi-
|tást? Hogy többe kerüljön?
A hadnagy' csak legyintett
a kezével és komoly arccal
magyarázta:
Mindig tudtam, hogy ná-
lotok butább teremtés nincs a
világon. Nincs nektek annyi
eszetek se, mint a tyúknak
vagy az egérnek. Hát tudjá
tok-e, hogy mi lesz, ha a csata-
kat, hogy kinek mennyi bizto
sítása van? Mikor már tudja,
akkor azokat küldi az első sor
ba, akiknek csak ezer dolláros
biztosításuk van, ellenben azo
kat, akik tízezer dollárra van
nak biztositva, hátra rendeli,
mert nagyon sokat kellene
fizessen a szövetségi kormány,
ha azok esnének el-.
Ugy mondják, hogy erre az
okoskodásra valamennyi fekete
kat^nI7teina"gyöbb bTztositást
vette ki és talán azért lát köz
tük olyan kevés háborús hőst
kakasházi Kakas Márton.
hüséges és jól teljesített mun
kája mellett az Egyesület olyan
aktivitást is fejtett ki, olyan
terheket is felvett magára,
amiket az egész amerikai ma
gyarságnak kellett volna vé
gezni.
A Református Egyesület éle
téből fakadt ki a Ligonier sze
retetházak gyönyörű virága, s
a Református Egyesület tette
lehetővé, hogy a második nem
zedék szegényebb tagjai is fő
iskolákra mehessenek, mert
ezeket a törekvéseket ez a tes
tület támogatta először.
A testvérsegités terén tehát
minden esetre pioneer volt a
Református Egyesület, s most
a szeretet mellé a legmoder
nebb üzleti éleslátást is páro
sítják, hogy az Egyesületet
igazán nagy intézménnyé ne
veljék.
Az utolsó vezértestületi gyű
lés a jövendő programot nagy
vonásokban megszabta és az
osztályok és a tagok lelkesen
várnak rá, hogy kellő irányí
tás mellett, a jubileumi ünne
pek keretében az igazi mun
kát megkezdjék.
Mert természetes, hogy egy
ilyen intézmény boldogulása
és növekvése nem függ csupán
a vezetőségtől, részt kell ab
ban venni a testület minden
tagjának.
Kellő időben és alkalmas
formában bizonyára kibonta
kozik a nagy tervek minden
részlete előttünk, s a Reformá
tus Egyesület minden munká-
sá
,n,ak
és
tag{ának ér.eznle
Plakátot Mulatsági meg­
hívót Belépti jegyet Alap­
szabályt Diszalbumot stb.
OLCSÓN ÍZLÉSESEN
PONTOSAN készít és szállít
is ország bármely részébe
Lapunk
Nyomdája
kel1
addig is, azutan is, hogy min
den igaz, jóakaratú ember
szivvel-lélekkél velük van és
lesz ebben a munkában.
SZEGÉNY KIRÁLY
E sorok irója általában nem
szokta nagyon gyakran a kirá
lyokat sajnálni. Végre a kirá
lyok bármikor megtehetik,
hogy nyugalomba vonulnak és
idáig még majdnem mindig
vittek valamit magukkal. A
nyugdíjazott királyok rende
sen nem koplalnak.
Valahogy mégis kivételt kel
lett tennünk a napokban, mi
kor az angol király híressé vált
rádió beszédében arról próbálta
a hiveit meggyőzni, hogy a
trónon is "ugyanaz az ember"
maradt, aki előbb volt.
Ugy látszik, hogy egy rövid
pár nap Anglia királyát olyan
szomorúan eltávolította a régi,
a félig-meddig reális élettől,
hogy a rákényszeritett ma
gányt némán viselni nem tud
ta.
Végre az angol király walesi
herceg korában sem járt a ma
lom alá pletykázni, vagy kva
terkázni a kocsmákba. Addig is
nagyon kevés emberhez lehe
tett neki beszélni.
De mikor a trónjára rálépett,
a királyság által rákényszeri
tett magány a régi barátaitól
is automatikusan elzárta és
pár hét után olyan súlyos volt
ez a magány, hogy kénytelen
volt róla beszélni.
Talán ha családja lenne, a
királynak, nem lenne a ma
gány olyan borzasztó, bár a ki
rályok családi élete általában
nem boldog. Éppen azért, mert
magukra vannak hagyatva,
mert igazi bizalmas, barátaik
nem lehetnek és nincsenek és
igy természetes, hogy a család
tagok 'rámennek egymás nerve
jére'. De viszont azért még ez
a családi élet is kellemesebb és
elviselhetőbb lehet annál, amit
A new yorki revíziós gyűlés
és az azt követő rekriminációk
után kérdésessé vált, hogy a
bizottság megfutamodik-e a he
lyéről és szívesen látták a jó
akaratú emberek, hogy ezt
nem tették meg.
Hosszabb nyilatkozatban kö
zölték a magyar lapok utján,
hogy a helyükön maradnak és
a nyilatkozatból az alábbi sze
melvényeket közöljük:
Az Országos Reviziós Bizottság
tisztikarát egy pillanatig sem
aggasztják ezek a mestersége
sen és önző érdekekből felka
vart viharok. Az Országos Re
viziós Bizottság tisztikara nem
futamodik meg. Ott áll és ott
marad a parancsnoki hidon,
amig a hajó eljut legközelebbi
kikötőjébe, az idei országos
i gyűlésre. S a bizottság tiszti
kara ezektől a támadásoktól
csak megerősödve folytathatja
munkáját. Megerősödve, mert
a nagy országos mozgalom
megtisztul azoktól, akik csak
kicsinyes érdekekért vagy párt
politikai célokból akartak be
kapcsolódni ebbe a mozgalom
ba. Megtisztulva és megerősöd
ve folytatja hivatását ez a bi
zottság, amelynek egy és csak
is egy célja van s ez az, hogy
végrehajtsa a philadelphiai ha
tározatokat.
Az Országos Reviziós Bizott
ság igenis minden magyar te
lepen meg fogja alakítani a he
lyi reviziós szervezetet és min
denhol be fogja szervezni az
Amerikai Magyar Társaságot.
Levonva a new yorki gyűlés ta
nulságait, természetesen a leg
közelebbi gyűlésekre az egy
házakon kivül csak azoknak az
egyleteknek a tagságát fogja
meghivni, amelyek maradékta
lanul és feltételek nélkül magu
kévá teszik a philadelphiai ha
tározatokat. Az első ilyen gyű
lés New Yorkban lesz és ez a
gyűlés meg fogja, meg kell
hogy mutassa, hogy mennyire
egy táborban vannak a haza
fias érzésű, igaz magyarok, a
kik nem engednek be kom­
A REVÍZIÓS BIZOTTSÁG NEM MOND LE
1936 MÁRCIUS IS.
a magános király él.
Szó se róla, van elég baja
a szegény embernek, amikről
a királyok nem tudnak.
Élelemre, födélre, ruhára, az
élet alapszükségleteire nekik
nincs gondjuk.
De az ember mégis csak töb
bé-kevésbé társaslény és a ki
rályság minden fénye, minden
üres ragyogása és pompája ke
vés ahhoz, hogy érdemes le
gyen érte életfogytiglani rab
ságot viselni.
Mert a trónok állandó ra
gyogása valóságos kleag-fény
ben tartja azokat, akik rajta
ülnek és a világ rajtuk nyugvó
szeme rájuk kényszeríti a leg
ridegebb magányosságot.
És ez a magányosság akkor
is rabság, ha egyébként a ki
rály nincs bezárva egy bör
tönbe.
Akik szegények, akikre
az
élet nagyon rátaposott az utób
bi években, akik azt hiszik,
hogy 'felül' minden tejfel, azok
gondoljanak a királyra, az an
gol királyból önként felszakadt
panaszra, amelyben bizonyíta
ni igyekezett, hogy, a korona és
a trón ugyanazt az embert ta
karják, aki tegnapelőtt még
félig-meddig szabad volt.
A szokás rabjai vagyunk
mindannyian és az életünket
sokan megjavítanánk, ha haj
landók lennénk a gyökeres ug
rásra.
így rabja a trónnak a ki
rály is, aki talán boldogan
hagyná ott a rabságot, de a
szokásnak is rabja lévén, nem
csak a trónjának, nem képes
radikális változásra gondolni.
Mint mindenért, ugy a ki
rályi koronáért is nagyon, ta
lán túlságosan meg kell ebben
az életben fizetni.
munista és szélső radikális mé
telyezőket még akkor sem, ha
a radikálisok félrevezetett em
bereket tolnának bábként ma
guk előtt.
Az Országos Reviziós Bizott
ság tisztikara megy a maga
utján előre és nyugodtan, ön
érzetesen és lelkiismeretesen
dolgozik tovább azokért a nagy
célokért, amiket eléje tűztek.
S ez a tisztikar arra kéri az
amerikai magyarságot és arra
hívja fel őket, hogy nézzék a
magyarság a parton, a száraz
fedezékben ülő ellenségeit, a
kiknek az volna minden vá
gyuk, hogy a philadelphiai ha
jót azok a hullámok tépjék da
rabokra, amiket magukat ma-'
gyaroknak nevező emberek
mesterségesen korbácsoltak fel.
Magyar Testvérek! Magyar
hazafiak! Jó amerikások! Akik
tisztában vagytok azzal, hogy
milyen veszedelem fenyegeti a
szegény, becsületes magyar
munkáskezek által teremtett
intézményeket, egyházakat és
egyleteket, amelyek a demok
rácia és az igaz magyar érzé
sek jegyében születtek .meg,
magyarok, akik segíteni akar
tok szülőhazátokon, idegenbe
szakadt véreiteken, segíteni
akartok rajtuk feltételek nél
kül, önzetlenül magyarok, a
kik meg akarjátok mutatni,
hogy milyen értéket jelent a
magyar ész, a magyar tudás és
tehetség Amerikában, hozzátok
szólunk. Ti teremtettétek meg
a philadelphiai gyűlést és
Nektek kell tömör sorokban
felvonulnotok, hogy ne vesz
hessen gyűlöletbe és marako
dásba mindaz a gyönyörű esz
me, az a sok szép, nemes cél,
amelynek zászlóját a kezünkbe
adtátok.
HIRDESSE
LAPUNKBAN